Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983
1983. január 26.
~ 16 —- A levélen keresztüli tápanyagfelvétel vizsgálata: IT-el jelzett airnnóniumnitrát és karbamid műtrágya oldatokkal búzánál és kukoricánál azt mutatta, hogy a kukorica a kisebb műtrágya adagoknál 100 % hasznosításra is képes. Az ammóniumnitrát a kukorica tömegének fejlődésével egyidőben jut be a növénybe, és a mütrágya-IT 70-90 %-ban a szemtermésbe kerül. A búza viszont legtöbb esetben 40-50 % N-mütrágya hasznosításnál nem mutat többet,- Az intenziv műtrágyázás hatása a növények termésére és minőségére: A tanszék száritépusztai kísérleti telepén, 1973-1980. évek tartamkisőrleteiben, a 8 évig minden évben egységesen növekvő adagokkal mütrágyázott báziskisér- letben, az SzP-2 kutatások érdekében bizonyos módosításokat eszközöltünk: a növényi sorrend A-B-C szakaszokban: burgonya-őszi buza-kukorica, a műtrágyázás a korábban csak a növényvédelmi kezelésekben eltérő a-b-c blokkokban 1981-től az “adóévenként kap 0-150-300-450-600 kg/ha NPK hatóanyag műtrágyát, ftb'!= a 8 éves, növekvő adagu mütrágyakezelések utóhatásvizsgálata, "c1, =PK műtrágyázás 3 évre előre, csak a N évente, a kezeléseknek megfelelően. Az őszi búza /Mv-8/ átlagos hozamszintje 4,8 t/ha volt. Az évente végzett rendszeres növekvő adagu. és a tartalék- műtrágyázás kezelései kedvezően befolyásolták a szemtermést. A legnagyobb hozamok a 450 és 600 kg, i'TPK, hatóanyagszinteken alakultak ki, Nagyon kedvező utóhatás volt észlelhető a korábbi évek nagyadagu műtrágyázásban részesitett tápanyagtartalékokban gazdag parcelláin.Az alacsony és közepes hatóanyagszintek utóhatása viszont rendkivül gyenge volt. A burgonya /Magyar rózsa/ gumótermés kísérleti átlaga 16,7 t/ha volt,Mind az évenkénti, mind az előtrágyá- zás a 450 kg NPK, hatóanyagszintig növelte jelentős mértékben a terméshozamot. 15 5?
