Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1981-1982

1982. május 26.

J a. v a. s 1 a t

Dr. Fábián Gyula ny. egyet, tanárnak tiszteletbeli doktori cim adományozásához.

Dr. Fábián Gyula ny. egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora diplomáját 1938-ban a Budapesti Tudomány Egyetemen szerezte, ahol Természetrajz, Kémia szakos tanári képesitést nyert. Pályafutását

a. Természettudományi Muzeum Allattárában kezdte, majd 1941-1944 között a Kolozsvári Egyetem Természettudományi Karára nyert tanársegédi kinevezést. 1944-1957 között a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos kutatóként. Egyetemünkéi való kapcsolata. 1957-ben kezdődött, amikor az Mg. Ka,r Állattani Tanszéke mellett annak idején működött MTA Genetikai Kutató Csoport tudományos osztály- vezetője lett.

Mint állatgenetikus kutatót, kezdettől fogva a. kvantitatív jellegek öröklődésének témaköre érdekelte; ebből a témakörből 1952-ben kandidátusi fokozatot nyert. További munkái során a növekedés vizsgálatára alkalmas módszert keresve, az allometria elvének és metodológiájának a genetikában való alkalmazása terén ért el figyelemreméltó eredményeket. Ebből a témakörből Ö tartott először előadást hazánkban / az MTA Közgyűlésen / és iskolát teremtve maga körül, az e téren elért eredményeket egy általa szerkeztett, több szerzős, angol nyelvű összefoglaló kiadványban is megjelentette.

Jelentős eredményeket ért el genetikus munkatársai közreműködésével a mádár-tojásban lezajló embrionális növekedés és energiaforgalom kutatása terén is. További tudományos munkái során az Országos vadbiológiai kuta.tások részeként a nagyvadak vegyszeres immobilizáló

és befogási módszerének kidolgozásával foglalkozott; ebből később

%

elfogadott ujitás lett, módszere iránt külföldön és belföldön egya.- ránt nagy érdeklődés mutatkozott.

Állatgenetikai kutatási eredményeit disszertációba összegezte, s ennek sikeres megvédésével 1975-ben a biológiai tudományok doktora fokozatot is elnyerte.

1962-ben pályázat útján egyetemi tanári kinevezést nyert és a.z Mg.

Kar Állattani Tanszékének vezetője lett. Oktatói tevékenysége során a mezőgazdasági állattan c. tárgyból előadásokat tartott;emellett részt vett előbb a baromfigenetikai, majd később a környezetvédelmi, illetve a vadgazdálkodási szakmérnöki okta.tásban is. Érdeklődése a genetika mellett - az ökológia irányába szélesedett tovább, s ezt a tanszék oktató - és kutatómunkájának irányítása során is kifejezésre jutatta. Már három kiadást ért meg az 1956-ben megjelent