Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1978-1979

1978. szeptember 8.

-9P.1otr Betrovics Vavilov akadémikus 19Í8-ban Gorodiscse városában született* Egyetemi tanulmányait a Timirjazev Mg-i Akadémián 1941-ben fejezte be. Diplomája megszerzése után 1941-tól 1945-ig a Nagy Honvédő Háborúban harcolt. A háborút követően aspiráns lett és 1948-ban védte meg kandidátusi disszertációját. Ettől kezdve életét a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének, tudományos munkájának és az ifjúság nevelésének szentelte.

1948-tól 17 évig dolgozott a Komi Autonom Szovjet Szocialista Köztársaságban tudományos főmunkatársaként, tudományos titkárként, később tudományos kutatási elnökhelyettesként. Közben 1956-ban a SZU. Tudományos Akadémiája Komi tagozatának elnökévé nevezték ki. 1964-ben szerezte meg a tudományok doktora fokozatot.

1965« novemberében került a Timirjazev Akadémia Növénytermesztési Tanszékére. 1966-ban M professzori n kinevezést kapott, tanszékvezető, majd 1971. februárjától az Intézmény rektorává nevezik ki. 1972-ben a SzU. Mg-i Akadémiájának levelező tagjává, 1973-ban az Akadémia rendes tagjává választották. Ez év augusztusában megválasztották a Lenini Össz-szövetségi Mezőgazdasági Akadémia elnökévé.

Pjotr Petrovics Vavilov a növénybiológia területének kiváló tudósa. Kutatásaival, melyeket a növénytermesztés, a növénymeghonositás, a radióbiológia, a piiploidia és a heterózis területén folytatott tudományos körökben hírnevet és tekintélyt szerzett.

A hagyományos szántóföldi növények közül főleg a répa és a csillagfürt termesztésével, trágyázásával és vízigényével kapcsolatosan végzett kutatásokat. Eknellett figyelemreméltó munkásságot fejtett ki újabb- ezideig vadontermő - növények megismerése és meghonosítása terén, az állattényész- tés tömegtakarmány bázisának növelése érdekében. Munkatársaival együtt több cukorrépa fajtát és hibridet nemesitett ki. Irányításával a SZU-ban elsőként hozták létre a takarmányrépa egymagvu fajtáját, amely jelenleg állami fajtakipróbálás alatt áll.