Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1975-1976

1976. július 2.

egyetemre. Itt az egyetemen megtaláltam az arany középutat. Egyszer szóba került, hogy jó agrobotanikai jegyzetre lenne szükség, majd később tankönyvet kellett Írni. Szívesen gondolok erre és az ezt követő vitákra.

Sok közéleti tevékenység volt mögöttem, de hogy én kiteljesedhettem Gödöllőnek köszönhetem. Kemény őszinteséggel bíráltak, ezt hangsúlyozom nem éreztem, hogy személyemet sértették volna. Elvekkel szemben elveket állítottam szembe. Röviden Írásban megköszöntem, de megköszönöm szóban is. Törekedtem a tanszéki maximális rendre. A lágyrendszerü tanszékvezetésnek vagyok hive, amely alatt csontrendszer húzódik meg. Ez nem jelenti azt, hogy liberális voltam. Meggondoltam, hogy érdemes-e kis dolgokért szólni vagy várjak addig, amig beérik. Eddigi működésem során kellő mértékben elismertek. Ha szükség van rám szívesen állok rendelkezésre.

Szécsényinek mondása: "Az ember annyit árt, amennyit használ." Amig élek szeretnék használni. Amikor arra kérem a Kari Tanácsot, hogy mentsen fel a tanszékvezetői megbízatás alól és bízza meg dr. Pál István professzort. Róla csak a legjobbakat mondhatom. Vele lehetett kollokválni, megvitatni kérdéseket. Elvi ellentétek nem voltak, nézeteltérések viszont igen, de a szintézis mindig megtörtént, nyugodtan ajánlom, tehát a Kari Tanáes felé, elvhüségét mindenki becsüli, mindent megtesz azért, hogy egyetemünk hírnevét öregbítse.

Megköszönöm Dékán elvtárs bizalmát. Ha igényt tartanak a munkámra szívesen végzem. Olyan emberekkel kerültem össze, akik ragyogónk voltak a vezetésben, tudományos munkában. Itt nehezebb volt a feladatom, mint Egerben. A rám háruló oktató-nevelő- 2 6