Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1969. szeptember 27.

- 11 Villányi László tanszéki gyakornok: hozzászólásában ismerteti, hogy a hallgatók szempontjából, illetve a hallgatók részéről hogyan vetődik fel a szakosodás kérdése* A hallgatók, főként az I.,

II., III. évesek gyakran felteszik a kérdést, hogy mii yen perspektíva áll előttiül. Ugyanis tudomásukra jutott az az intézkedés tervezet, hogy pár éven belül a mezőgazdasági jellegi! felsőfokú technikumok is főiskolai szintre emelkednek. Azt tudják hallgatóink is, hogy egyes ágazati felsőfokú teohnikumokban lényegesen nagyobb óraszámban hallgatják az egyes főtárgyakból a tananyagot, mint a mi hallgatóink. « mezőgazdasági üzemben nyilvánvalóan abból lehet vezető, aki többet tud, jobban ismeri a szakmát.

A hallgatók köréoen jó visszhangot váltott ki az üzemszervezési Szak ée gyakran hallható az igény további szakosodásra. A maga részéről helyesnek tartja a Dékáni vezetés szakosítási tervezetét, u yanie véleménye szerint Karok létrehozásában a felügyelő szerv nem fog bele menni.

Dr. KiS3 Albert tanszékvezető e yetemi tanár:

Alapvető kérdéG, hogy mit igényel a gyakorlat. Ma és a következő néhány évben várható, hogy többezer felsőfokú technikumot végzett szakember karul ki. 3z a gyakorlatban új helyzetet teremt az agrárvégzettségiek státuszát illetően, az a legnehezebb kérdés, hogy a mérnökképző intézmények teljesen univerzális embert adjanak-e vagy speciális képzettségi szakembereket? Nehéz elképzelni, hogy egy teljesen univerzális végzettségű - minden specializáltság nélküli agrárgártía - a jövőben meg tudná a helyét állni, javasolja, hOt.y euből a óéiból a gyakorlati szakemberek széles rétegé t, megkérd« zését. Régebben volt olyan értekezlet, amelyen a szak-