Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968
1968. január 31.
- 11 Osztály, mivel meg kell ennek a Karnak a saját problémáit oldania. A következő kérdés, vajon lehet-e azonos értékű, agrármérnököt képezni, hogy közben még üzemgazdasági plusz képzést is kapjon? Itt a következőre kellett tekintettel lenni: Meggyőződése a Bizottságnak, hogy üzemgazdasági feladatokat jól ellátni csak olyan szakember tud, aki szélesebbkörü üzemgazdasági ökonómiai ismeretekkel rendelkezik. A gyakorlatnak az a sajátossága, hogy a gyakorlatban is meg lehet szerezni, az elméletnek az, hogy azt a gyakorlatban nem lehet elsajátítani. Ilyen probléma a gyakorlati oktatás adminisztrativ lebonyolításának a kérdése. Ezzel kapcsolatban azt tudja mondani, hogy ne az Alkalmazott üzemtani Tanszéket terhelje, de hogy mit kellene tenni, pillanatnyilag nem tud rá válaszolni. A fejlődés jellemzőinek az észlelése igen nagy mértékben üzemgazdasági feladat is. Bizonyos értelemben a műszaki haladás irányához, mértékéhez is tud igényt bejelenteni a jólkép- zett üzemgazda. Tudás szempontjából ez a hallgató ugyanannyit tud, mint az a hallgató, aki az agrármérnöki kart elvégzi. Itt tér rá a gyakorlat kérdésére: Azt az álláspontot fogadta el a Bizottság, hogy az alaptárgyakból és a technológiai tárgyakból meg kell hagyni gyakorlatként azt, ami szükséges ahhoz, hogy az anyagot megértsék. Bizonyos kézügyességek elsajátítása - pl. laboratóriumi mérések, pü-meghatározás begyakorlása - a mi mérnökeink számára nem annyira fontos, de tud-
