Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

- 11 Osztály, mivel meg kell ennek a Karnak a saját problémáit ol­dania. A következő kérdés, vajon lehet-e azonos értékű, agrármérnököt képezni, hogy közben még üzemgazdasági plusz képzést is kap­jon? Itt a következőre kellett tekintettel lenni: Meggyőződé­se a Bizottságnak, hogy üzemgazdasági feladatokat jól ellát­ni csak olyan szakember tud, aki szélesebbkörü üzemgazdasági ökonómiai ismeretekkel rendelkezik. A gyakorlatnak az a sajá­tossága, hogy a gyakorlatban is meg lehet szerezni, az elmé­letnek az, hogy azt a gyakorlatban nem lehet elsajátítani. Ilyen probléma a gyakorlati oktatás adminisztrativ lebonyo­lításának a kérdése. Ezzel kapcsolatban azt tudja mondani, hogy ne az Alkalmazott üzemtani Tanszéket terhelje, de hogy mit kellene tenni, pillanatnyilag nem tud rá válaszolni. A fejlődés jellemzőinek az észlelése igen nagy mértékben üzemgazdasági feladat is. Bizonyos értelemben a műszaki hala­dás irányához, mértékéhez is tud igényt bejelenteni a jólkép- zett üzemgazda. Tudás szempontjából ez a hallgató ugyanannyit tud, mint az a hallgató, aki az agrármérnöki kart elvégzi. Itt tér rá a gyakorlat kérdésére: Azt az álláspontot fogadta el a Bizottság, hogy az alaptárgyakból és a technológiai tár­gyakból meg kell hagyni gyakorlatként azt, ami szükséges ah­hoz, hogy az anyagot megértsék. Bizonyos kézügyességek elsa­játítása - pl. laboratóriumi mérések, pü-meghatározás begya­korlása - a mi mérnökeink számára nem annyira fontos, de tud-

Next

/
Thumbnails
Contents