Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

feladatokat. Nagyobb méretű és differenciált vezetési szervezettel működő gazdaságokban, valamint a területi szakirányit<5 aparátusban azonban már az alapképzettség irányának és a személyi alkalmasság figyelembe vételével kell egyrészt a termelés irányítási-fejlesztési, másrészt az ökonómiai jellegű munkakörökbe a szakembereket beállítani.

Az általános mezőgazdasági mérnök és az üzemgazdasági agrármérnök "profil ját•’ — bár nem egészen pontosan, úgy is el lehet különíteni, hogy az előbbi mérnök- típus elsősorban a mezőgazdasági ágazatok "belső" /tehát termelési jellegű/, nig az utóbbiak inkább a mezőgazdasági vállalatok "külső11 /'tehát népgazdasági és ágazatköri/ kapcsolatainak optimalizálására koncentrálják figyelmüket, s képzésük irányából következően elsősorban erre alkalmasak.

Az üzemgazdasági agrármérnököket a következő főbb ' /gazdaságon belüli, a gazdaságok közös vállalkozásaiban, és szakvállalatoknál, valamint területi szakirányítási szinten jelentkező/ feladatkörök ellátására kell - azált alános mérnökökhöz képest - fokozottabb mértékben felkészíteni:

a/ Üzem- és termelésieélesztőssel kapcsolatos ökonómiai feladatok«

ytkrgf J/n-' "''■rdf.

léskoncentrálás és s tési, termelésszerve Ökonómiai értékelése

,áy ekkol jA ímámnc—Ao-ttó—teme-i pecializálás, műszaki fejles zési eljárások, beruházások és a leggazdaságosabb variánsok kiválasztása, stb»/

.b/ Az üzemgazdasági elemzéssel kapcsolatos feladatok. /Tervek teljesítésének rendszeres értékelése, a gaz daságosság és a jövedelmezőség folyamatos elemzése, stb./