Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

- 5 ­tabban elkülönülnek.-, E ké:' .'éle feladatot egy ember —-áun— "s kaidéjének korlátozóttsAga és a speciális ismeretanyag- —- folytonos növekedése és differenciálódása következtében - már nem képes egyaránt óél ellátnia Ilyen módon felmerül a szükségessége annak, hogy az agrármérnökök egy része szélesebbkörü üzemgazdasági /ökonómiai/ ismeretekkel ren­delkező szakember legyen» Az ökonómiai feladatok egészéből a közgazdasági fela­datokra a Marx károly Közgazdaságtudományi Egyetem keres­kedelmi Karán képeznek agrárközgazdászokat« A képzési for­mával - amint ezt a gyakorlati tapasztalatok,ma már bi­zonyt tó ák - olyan agrárközgazdászok kiképzését lehet biz­tosítani, akik igen alapos közgazdasági stúdiumok elvég- % zése mellett - legalább is az agrárvonatkozásu közgazda- sági tevékenység végzéséhez szükséges mezőgazdasági isme­retanyagot is el tudják sajátítani., Ilyen módon alkalmas­sá lehet tenni őket arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsola­tos közgazdasági feladatokat , elsősorban népgazdasági, ill, ágazati szinten, jó hatásfokkal oldjanak nego Az üzemgazdasági feladatok mérnöki ellátására azonban az - 1952-57 között az Agrártudományi Egyetemen fennállott Agrárközgazdasági Kar megszűnése után - alapképzési jel­leggel üzemgazdasági fc-lkészültségli agrármérnököket nem képzünk. Az ezirányú hiányt utánképzéssel, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folyó üzemgazdasági szakmér nőlek épzés igyekezett, ilie igyekszik pótolni.. Ez azonban az e téren fennálló szükséglet kielégítését nem oldhatta és a továbbiakban sem oldhatja meg» Az üzemgazdasági szakmámökképzésre ugyanis a hall­gatók többéves gyakorlat eltöltése után és önkéntesen jelentkezhetnek, A teljeskörü üzemgazdasági képzettség.

Next

/
Thumbnails
Contents