Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968
1968. január 31.
Elméletileg ugyancsak kétféle módja., iránya képzelhető el a szakosításnak iss a/ ágazatok, ill, funkciók szerinti specializálódás, amikor az egyes főágazatok, vagy ágazatok, ill, funkciók /pl* növénytermelés, állattenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, I aromf i.t anyósát és 9 ill • ön— tözés ^növény 1\ , ■ , o \j 4 XSI anyagát' sajátit-* ják el speciális képzés serán a szakemberei; b/ a tevékenységek jellege szerinti specializálódás, amikor, a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatára, ill, tevékenységére vonatkozó ismeretanyagának valamely vonatkozását kell a specialistának uralnia. Ilyen módon- biotechnika—technológiai, t- műszáki gépesítési, és- üzemgazdasági irányú szakosodásnak lehet jelentőségé0 A kellő' gyakorlattal rendelkező általános agrármérnökök ágazati, illetve funkcionális specialitálasának gyakorlatilag bevált-formája a. szakmérnökképzés,. A tevékenységek jellegének megfelelő szakosodás’ azonban már célszerűbb formáj cl cXZi alizálása, mert különben az chhe’ tárgyi műveltség nem biztosítható. egyetemi oktatás spéci—e. szükséges speaiáLLs alapismeretes, hogy- a mező cLcis ági felsőoktatásban jc lenieg .- általános agrármérnökképzés,- mezőgazdasági gépészmérnökképzés, és _- kertészmérnök képzés folyik.
