Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966

1966. február 16.

-6esik a problémák megoldásához történő hozzáállásról. Igen kevés a jártasságuk ügyeik kezelésében, elintézés ében. Az oktató-nevelő munka irányába szeretné ezt felvetni.

Tanulmányi eredmény fokozása a nevelő munka rendszerével, módszerével kell, hogy történjen. Foglalkozni kell azzal, hogyan alakitsák ki a szervezeti formát, melyet a kISz-el karöltve, s arra támaszkodva kell. elérni, hogy a hallgatók gyakorlati problémáikat saját erejükből, önállóan oldják meg az előttük álló feladatokat.

A hallgatók tanulmányi munkával foglalkoznak, mivel hallgatók 6Z lenne a feladatok. Nem lehet azt sem kivánni hallgatóktól, hogy minden tárgyból mindig jeles eredményt érjen el. Hiszen az egyetemen a négy év alatt igen sok tárgyból vizsgáznak. Arra kell törekedni,hogy legalább' egy olyan tárgy legyen, amit a hallgató szeret és ami iránt érdeklődést is mutat, s egy tanszékhez kössék a hallgatót. Az lenne célszerű, ha valamilyen irányban elmélyülne, s valami iránt érdeklődne. Megismerve egy tárgyat az a cél, hogy a módszereket elsajátítsa. Az oktatók szakmájuk területén azokkal a követelménnyekkel foglalkozzanak, hmely a szakembernek szükséges. Inge lényeges még a felelősség érzet kialakításának a kérdése.

Vannak a hallgatóknak egyéb ügyeik, problémáik is. A hallgatók ezeket lehetőleg önállóan intézzék el, melyhez a tanároknak, oktatóknak igen nagy segítséget kell nyujtaniok. kzxeixKEm Ezalatt nem azt érti, hogy a hallgatókat teljesen magukra kell hagyni, hanem segítséget kell adni, s az a lényeg, hogy azokat ellenőrizzék. De ezt valamikor el kell kezdeni. A kollégiumi bizalmikra rá kell bizni a kollégiumon belül történt kisebb fegyelmi ügyek elintézését. Az egyetemi munkában vannak régi tapasztalatok, gyakorlatok, amelyeket fel kell eleveníteni, mert enólkül nem lesz teljes az egyetemi képzés, bár milyen eredmény is mutatkozik.

Az utóvizsgákkal kapcsolatosan elmondja, hogy nem tartja szükségesnek minden esetben a harmadszori utóvizsga engedélyezését.

A csoportos vizsgáztatást nem tartja helyesnek. A hallgatók nem tanulnak egyformán, van akinek egyik tárgyra több időre van szüksége, s annak megrövidül a másik tárgyra való felkészülési idő. Van olyan Lset, amikor a hallgatók a tanszékekre mennek fel engedélyt kérni, hogy másik csoporttal vizsgázhassanak. A Dékáni Hivatal több esetben engedélyt is ad arra, hogy néhány hallgató másik csoporttal mehessen

7/