Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966

1966. február 25.

22.

hát hiába ha a technika fejlődése ma oda jutott, hogy ma már egy gépés7mérnök nem tudja bevenni, kénytelen foglalkozni a közlekedési, gépészmérnöknek, a szerszámgépgyártás gépészmérnöknek stb-nek a képzésével. Pontosan ugyan ©fcfcxxx oda jutottunk el, hogy akkorára nőtt a terület, hogy egy emberbe mindezt nem tudjuk bepréselni.

"‘ért az hogy van e szükség közgazdász képzésre vagy nem, azt hiszem ha egyszer arr°l van sző, hogy a kisparaszti gazdaságból nagy üzem lett, a nagy üzem ma már nem egyszerűen egy olyan nagy gazdaság, ami megtermel és kezd vásárra járni, hanem egy népgazdasági, sőt tovább megyek egy egész világgazdasági koncepcióba kell gondolkozzon és kordináljon, s ez önmagéban egy olyan feladat hogy e4 teljes egészében a termelési feladatokkal egymagában ellátni nem lehet. - Kénytelenek vagyunk valahol a dolgot elvágni és részletekre osztani, “‘ért máskép az alaposabb képzés nem lesz megoldható. És még egyet szeretnék hozzá tenni, hogy ez nem specializálás, másodszor nem teszük szükségtelenné vagy fölöslegessé a további specialista képzést. Pl. el lehet képzelni, hogy egy jól kiképzett üzemgazdász mérnök egy idő múlva olyan igény merül fel, hogy ennek jó volna valami továbbvitele, mert ezek az emberek a tanácsi apparátusban ezért nem tudnak jól dolgozni, ezek a termelőszövetkezetbe kell, hogy specializálódjansk , azok az áll.gazdaságban kell hogy tovább specializálódjanak szuval a spe ifcializálód ás továbbképzésének megint meg van a további feladata, óe sajnos a jelenlegi agrár, vagy üzemgazdász specialista képzés bizonyos mértékben az oktat ás hézagát prbóbálja pótolni mert a rendes oktatásunkba sehol sem fért bele az hogy komolyabban foglalkozzunk elemző, vagy közgazdaságiiitg elmélyítő matematikát elmélyítő munkákkal ez egy speciálisán egy ilyen továbbképző kurzuson született meg de nem tartható állapot, mert sem létszámban, sem igényben nem tudja a szükségleteket k ielé- giten i.