Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1962-1963

1962. december 14.

kémiai, b*i ológlai, üz.-*jTigit2<ieo&gl áa kö^azd-as-ági 1 jwsöJS^t^tjr tudományos alapjainak birtokában a gyakorlatban kezdetben egy üzemrész /agazat/, kesébb egy-egy egész üzem vezetésére alkalmas. Megfelelő üzemi gyakorlat után. alkalmas továbbá az oktatás, kutatás és igazgatás irányitő beosztásainak ellátására, is.

Mezőgazdasági gépészmérnök képzÓB

A technika fejlődése és behatolása a mezőgazdasági termelésbe uj szakembertipus kialakítását tette szükségessé a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági gépészmérnökképzés, a gazdasági felsőfokú szakemberképzés uj jelentős Yivrnézjya.

E képzési cél meghatározásánál lényeges szempont, h*gy az Agrártudományi Egyetem keretében folyő mezőgazdasági gépészmérnökképzést megfelelően elhatároljuk a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán történő mezőgazdasági gé- pész-szakes képzéstől. utóbbi célja olyan gépészmérnökök képzése, elsősorban konstruktőri és gépvizsgálati munkára, akik képesek a mezőgazdasag, kertészet-szőlészet, a malom-/ tárházipar, valamint a mezőgazdasági iparok munkairlyamatai~ nak elvégzéséhez szükséges erő- és munkagépek, továbbá berendezések tervezésére, szerkesztésére, üzemeltetésére és kár- liánt art as ára .

Az Agrártudományi Egyetemről kikerülő mezőgazdasági gépészmérnök feladata a fentiektől eltérően a következők:

1. / Ismerje a szocialista mezőgazdasági üzemekben alkalmazott gépek, berendezések műszaki elméletét, üzemeltetésük fejlett módszereit, javítását és karbantartását.

2. / Képes legyen a mezőgazdasági termelésben jelentkező műszaki technológiai feladatok végrehajtására /gépjavítás és karbantartás, műszaki fejlesztés, gépszükséglet megállapítása, géprendszerek kialakítása, gépi munkák megszervezése és alapvető műszaki tervezési feladatok ellátása/.