Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1961

1961. május 5.

- 6 Az anyagot igen jónak látja és teljesen egyetért az előtte felszólalókkal is. A mezőgazdasági szakmérnökképzéssel kapcsolatban 3 dolgot lát fontosnak:

1. / A speciális munka csak általános tájékozódás után lehetséges.

2. / Akkor lesznek igazán specialisták, ha nem az Egyetem

képezi ki őket, hanem az életbe választják maguknak a szakterületet.

3«/ így a speciális képzés lényegében jobb éa eredményesebb, az állam számára pedig nincs vakvágány. A levelező képzési forma ezért olcsóbb, mert már az életből képezik magukat, és nem pedig az egyetemet elvégzik és elhelyezkednek más területen. '

javasolja az 1965-re kitűzött határidőt 1963-ra előrehozni, ügy méri fel, hog^, ez az elég nagy munka - figyelembe véve a már régóta folyó előkészítőt és korább i ilyenirányú vitákat - az erre az időpontra megoldható.

Ehhez a nagy munkához felajánlja a debreceni Mezőgazdasági Akadémia kollektívájának segítségét és együttműködését.

Bélák elvtárs: Megköszönöm a meghívást és örömmel üdvözlöm a Kari vezetés azon kezdeményezését, hogy a vidéki akadémiákat is meghívta és szükségesnek tartja az ő véleményük megismerését is. Náluk az anyagot 4 tagú bizottság dolgozta ki és ők is kiadták a tanszékéknek megvitatásra. Ebben a 4 tagú bizottságba volt közgazdász, növénytermesztő, állattenyésztő és a politikai gazdaságtant oktató, ezek tárgyaltak a tanszékek vezetőivel. Szeptemberben már az uj korszerüsi^tett tantervvel szeretnének inditani. Vitatott, hogy a mezőgazdasági mérnök legfőbb feladatai közé be kell-e iktatni a következőket:

1. / Az építészetet kell-e az általános mezőgazdasági ismeretekhez oktatni?

2. / Felvetődik, hogy az erdészetet a kertészettel össze

lehetne vonni?

3. / Kell-e a nemesités, mint önálló tárgy, hogy valaki

tudja az üzemet vezetni?

(o