Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1961-1962

1962. február 16.

Nagy jelentőaóget tulajdonit HRUSCSOV elvtárs a hüvelyesek, klilünösen a borsó «Sas lóbab termesztésének. gyébként v lóbab a mai hazai termesztésben ie sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, ha nem is akkorát, mint a Szovjetuniónak akár a tavaszi lóbab tenaesztÓBÓre különösen al icálm as vidékein, akár a nálunk eddigi eredményesen nem termeszthető őszi lóbab termő, enyhe tel vidékein, /ögyábkérit újabban s - zovtl©tűnióban a lóbabot taknrrnánybabnak nevezik. íz még nem eléggé ismert tény és többek között ez a magyarázata a tárgyalt anyagunk idevágó fordítási hibájának is./

Az évelő pillangó évirágú ezálastak rmány növények és az un. füvesherék a szovjetunió jelentékeny területén eddig nem bizonyultak az említett nagyterraŐképessági szántóföldi növényekkel kielégítően versenyképeseknek. fiat tükrözi HRUSCSOV elv- társ tárgyalt beszéde ie, többek között a vöröshere háttérbe szorítását célzó fejtegetései.

Ilabur az évelő pillangósvirágú és fűféle szál estakarmdny növényekre ebben a beszédben alig utal HRUSCSOV elvtáre, csupán s füve«vetésforgóról mondott elitélő véleménye révén lehetne

♦ i

következtetni arra, hogy mit tart az évelő szálastakormány növényekről. Be mivel ez a következtetés végzetes félreértésekre adhat okot, hadd idézzem idevágóan, még nem is ogy esz- tendővel ezelőtt Oelinográdban március 14*~én monaott beszédéből a következő bekezdő Bt: ” Ki akarom fejteni véleményemet az évelő szál e stak ármány növényekről, n az évelő szálnetakar- mány növényeket fontosnak tartom, különösen a vörüeherét és a vöröshere keverékét réti komódsinnal, továbbá egyéb évelő füvekkel, fontosnak tartom a lucernát.”