Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960

1960. február 4.

- 5 III.

A Kar k<5miai oktatásinak problem/' inak eu g jav if- • ára a bizottság a. követko ző j vv - si at ok megti-rayali s"t jav- colja,

1, / Javasolj* a kari t-anAcs* ho ay a legkoz' lebb csed’.-ke's t:-n- terv módo sit á sónál - amennyiben a tant érv szerkt sztés egyéb szempontjaival összogyeztothető - a k.'.mia úgy mint a múltban báron félévben kerüljön előadásra. Ezáltal cs8kk-..-nteni lehetne az első éves hallgatók' túlterhelését, A tanszék err~ vonatkozói'g múlt év júniusiban javaslatot terjesztett elő a dékánnak. Javaslatának lényege, hogy a kémiai tárgyak •. lő^dá sa rz Iső félévben A+2, a másodikban 5+A, a harmadikban 2+2•órában k.rülne előadásra. Az igy illeszt tt órák száma 27o volna, k.b, megfelel a mai lnr- tnek, A.tanszék javaslata szerint meg lehetne oldani,'- hogy a másod éven élőadott tárgyakhoz szükséges kémiai im r t- k kellő időben való elsajátítását a tanszék javaslata biztosítani tudja.

íf.

2. / A bizottság javasolja, . az oktatott anyag átdolgozását, Az átdolgozást olyan ért-.l.mb n javasoljuk, hog* a klesskus kémiai oktatás helyett inkább alkalmazott mezőgazdasági jellegű kérni/ t oktassunk. Ne *z legyen r főcél, hogy ' hallgatókat bevezessük a kérni-' tudomány -"n-'k t.-ij.s rendszerébe, hm;: a inkább '-z, hogy fölvértezzük a hall.a ' tók't mindazokkal * kémiai ismer, tikkel, amelyekre az ' agrártudományok korszerű els* j^tit* sához szükvé ük v*n.

Ez -zt jelenti,- ho y j- 1 nleg oktatott 'nyűgből cl lehet hagyni sok olyan részi.tt, -minek - nezőgazdns<ab-n kevés szerepe van /illetőleg c tekint tb.n támaszkodni k 11 a köz piskol-ból hozott

ismeretekre- is. Jel nti azonban nzt is

a mez op •> zd - ság s-z npontjából fontosabb problémákét ' j lcnlcvinél jóval szélesebben mély. bbc-n k*. 11 feldolgozni. Az al-pvotc? kémiai ism< ret k okt-'t' s'- nál n: t 1 jc seógr.e törekedjünk, h'!ü«.m errg hogr a h*] 1--atókn-k egy oly*n '.txo-'ó logikus k r t .t '»djunk, amely k'mi'i gondolkodásuk t feji- szti .. r- az ösgZefü -: Seköt érthetővé’ teszi. Az ü. pvstő k mi-i törvényeket is sokszor lehet ~z - a.-, A.rtu donárr okb*n is leforduló példákon szemléltetni. Azokat - fejezetekét, '»melyeknek ~ mezőg-z- d-ságban nincs, v-'iy csak '»lig v~n szer-.pük lénvfpes.n csökkenteni l.hetn. , n.lyett - ne zőg a zd'- s ágban n-gyon fontos f <. j z eteket, mint pl, ;z oldatok torv nyszerűségei, - foszfátok, vagy a sz-énhidr'tok kániáj • az -ddi,ginéi sokkal r szí-, t sbömi és összese n zőg zd-sági vonatkozás-ib ni ki l.hetne f jt^ni. Az ilyen' szellemben v gzett átdolgozásra igen sok konkrét példát 1 h.tsn felhozni, A bizottság azt j-v-solja, hogy a tanszék vitassa meg először tanszéki értekezleten ■- program ilyen szell.mü átdolgozásának 1 h tőségeit, A program réazl-aáes "tdolaozár án'k munkájánál be kellene vonni rokon tanszékek képviselőit is, '-kik egyik v-gy. másik kérdésben sok tanácsot cs segít saget tudnának adni, A program ilyen irányú átdolgozásával.- el Ich' tn.. ómi, hogy a hallgatók világosan 1 'tnák kémiai

tanul many1 a ik p e r sp •. k t i v ' j á'

gyet.mi tanulmányaik - lett és a késze r. pót a- nezőgasd -ság gyakorlatában. Ezzel fokozni

miri ismeretlehetne az oktató munka Imidül , tét és program n:gfelolően :lőkészit.tt átdolgozásába -zut kémiai tanszékeit is b. kellenne vonni.

'b-.n eredmény ességét is. A 'n -z "ka(léniák