Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1959. március 26.
- 5 I di bds ertáció felé. Ilyen ez in vonal át véve Be rend el társnak igaza van • De sehol sem ez a diplomamunka célja. Ha az általános forma a"diplomamunka, úgy nem ezzel a mértékkel mérnek.Abból kell kiindulni, hop'y a leggyengébb hall átoknál Is megkell szabni, hogy mi legy en az alap, amit, tudni kehi. az, hogy mennyi irodalmat tan.ulmányozott át, milyen hosszú kiséri eteket .és uj tudományos megállapításokat tett, hanem hogy ős a saját szakmájában gy kérdésnek a kidolgozását tudja. Hogyan kell mérlegsni, ne legyen üzemterv, de ne is doktori disszertáció. Egy probléma merül fel. Vannak hall,átok, amik fogalmazni, Írni nem tudnak, ugyanakkor jó gyakorlati érzékkel rendelkeznek. A követelmények lényere, hogy meg kell védeni és megnézni, hogy a kérdésekre hogy felelnek es a probléma megoldódik. dr. B;. lint nncor dekán. Egyik kérdés Berend elv társ gyakorlattal kap- c sola to s kérd se. Az á véleményem, hogy jövőre/ lesz nekünk 18o-19o IV. evesünk, utána kb. 4 év múlva lehetséges egy 2oo körüli* lét szem, ugyanakkor az oktatók lét szama 18o körül van. Véleményem szerint a hallgatók é£$/$/////// készít senek diplomat er* t, ebben a formában lesz loo oktatóra ..int konzulensre szükség. Általában egy oktatóra' 2-4 ember jut. Ez egy pesszimista számítás. Az Agrár gazdaságtantól kezdve tanszéke ink nagyobb részé tud segíteni a diplomaterben. Két ember esne konzultálás szempontjából egy oktatóra s véleményem szerint ez minimum. Hz a konzultálás nem r.-ndkívüli megterhelés. Szóval hogyha • kimegy-- a mostani III. év, 12o lét szómmal fogunk dolgozni s könnyen megtudjuk oldani. Szó van arról, hogy az oktatási rendben változtatás történjék, de ez nem vonatkozik a vizsgarendre. Lényegében gy növény- termesztési, ■ .11 attenyésztési dolgozatot, amely az üzem szarvasmarha- tenyésztésével foglalkozik nem hiszem, hogy a konzulensek szamára nehéz lenne ez a konzultálás. A diploma tervek e rendszere fel vet két kérdést, elsőkérés: az a szovjet tapasztalat, hogy a hallgatókat rá kell kényszeríteni arra, hogy szedje c esze az irodalmat és fogalmazzon. A másik kérdés, az, hogy felvetődik a jelenlegi szakköri foglalkozás helyett szemináriumi foglalkozás kérdésé. Az ilyen munkát tervezetté kell tenni s hogy' kell ilyen feladatot végig vinni. Az egé^z hallgatóságot vesszük figyelembe, szakkörös rendszerbe nem tudjuk foglalkoztatni úgy ,^hogy ez á diploma tervhez megfelelő előkészítés legyen. Elsősorban a vezető gyakorlati tanszéken ennek a szakszemináriumi r nd- szer felújítása lenne kívánatos, izekkel a szakszemináriumokkal a dolgozó sokoldalú megfigyelése válik lehetségessé. Egyszer legalább egy- évben lo oldal dolgozatot Írjanak. dr. Fe ke te La j o s de c en s. ^tt tulajdonképen a diplomamunka témáján ok a dolgozni való. Azt meg szer eke szteni legfontosabb kérdés. Arra mondottam , hogy talán egy oktatási bizottságon belül vagy kívül az érdekelt üzemtané, tanszékkel együttesen vitatnák meg. Kell annak a hívnek az ismerete ahová átémát megadjuk. Ha olyan üzembe kerül ki a hallgató, ahol nine s pl. cukorrépa, nem adhatunk neki erről é téma írást, nem lesz'könnyű dolog, nem tudományos nem üzemszervezési témát arra az üzemre megvalósít ani. László Lajos docens. Tisztelt Kari Tanácsülés! A felvetett ago dalmakra tenné az tesnek tartom, ha egy tanszék kiad egy témát tájékozódik, hogy melyik üzembe küldi ki a hallgatót. A konzulens kijelölését a mi tanszékünkön tapasztalt oktatok végezték, azonban most szükség lesz arra, hogy fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező oktatókat is bevonjuk. a munkába. Ha a konzulens vázlatot tud adni a hallgatónak s me gtud ja beszélni a helyzetet vele, ezzel munkáját előtudja segíteni. A baj, hogy az gé sz hall. átok konzulens! teendőinek ellátása ^eívo?PT,f°5d* *A 4eles tanulóknál is voltak konzulens! nehézséget, ezt megkell mondani. Ha a konzulens is birálh tná a diplomatervet, akkor IC
