Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1957. szeptember 30.
az is érdekli, hogy mi lesz az átszervezésnek személyi kihatása. TŐth Mihály szakszervezeti elnök: Ezzel kapcsolatban alapvető dolgok vannak, elvi jelentőségű dolgok, amelyeket meg kell tárgyalni. pataki József MSzMP-titkár; Ebből a problémából nem kell nagyobb dolgot csinálni, mint amekkora. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetében nem tart ott, hogy szükség lenne olyan nagyfokú specialista képzésre. Mezőgazdasági üzemeink kicsinyek. Nem szükséges olyan mértékű specializálódás,( mint amilyen. Eddig talán az agrárközgazdászok jártak legjobban, állami gazdaságainkban nem lesz lényeges változás. A termelőszövetkezetekben az a helyzet, hogy igazi értelemben vett szakemberekre nem lesz szükség, mert 1000-1200 holdas üzemekben nem kellenek specialisták. Ilyen viszonyok között, amilyen most az ország gazdasági helyzete, el kell fogadnunk azt, hogy ezzel a felsőoktatási szakemberképzéssel próbáljuk megoldani a problémákat. Itt csak azt a zavaró körüknényt kell tisztázni, hogy az átszervezés milyen kihatással bir személyi kérdésekre. Ezt a kérdést le is kell zárni. A közel- | jövőben ez meg is történik. A legközelebb összehozandó oktatók közgyűlésén ezt meg kell tárgyalni. Nem érint nagy tömeg embert. A jelenlevők tudnak már róla. Az akadémiákat erősiteni kell, innét kell erősitést kapniok. Meg kell mondani, hogy elég szűkmarkúak leszünk. Akiket átadunk azért adjuk, hogy ott segitsenek, és nem azért, mert jobb itt nem lenniök. Az akadémiákat kell lehetőleg az egyetem színvonalára emelni, nem az egyetemet lealacsonyitani. A versengés alapján az egyetemi nivót kell tartani. Hasznos volna az is, ha ezt a politikát úgy alakítanák, hogy az egyetem legyen a káderképzés helye és innék adnának frissítést az akadémiáknak. Egészséges volna ezeket a problémákat mielőbb lezárni, hogy ne tartsák azokat nagyobbnak mint amilyenek. Ha ezt elintézték, ez biztonságot jelent. Berend József egyetemi docens.tanszékvezető: Nem látja olyan sötétnek a helyzetet mint Tótn elvtárs. Megoldható azzal, ha az eredeti javaslatnak megfelelően már a 3. évtől megkezdik a szakosítást. Agrárközgazdasági szakembert igényelnek állandóan. Most is 40-et irányítottak át régebben végzett volt hallgatókból azokra a mezőgazdasági területekre, ahol közgazdászt kívánnak. Szerinte az igény állandó. így pl. a Nemzeti Bank igényel közgazdasági tudással rendelkező mezőgazdászt olyan üzletek lebonyolítására, ahol a mezőgazdasági szakismeret nélkülözhetetlen. Nézete szerint a jövendő tsz-ek vezetőjeként csak agrárközgazdász jöhet számításba. Úgy gondolja, hogy ha a harmad- és negyedév tantervét módosítják, akkor a Bálint elvtárs által említett speciális kollégiumok hallgatására mód nyílnék. Baintner Károly egyetemi tanár: Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mi történik a kis tanszékeken feleslegessé váló oktatókkal, mert nyilvánvaló, hogy az akadémia ezeket felvenni nem tudja. Kinyilvánítja azt, hogy kár volt megszüntetni a három kart, mert az egyáltalán nem volt túlzás és megfelelő kiképzésnek azt tartotta. Beszólt arról, hogy a római mezőgazdasági kongresszuson általában, még a jugoszlávok is az ötéves mezőgazdasági felsőoktatás mellett nyilatkoztak, de a kapitalista államokban általában az ötóv mellé még két óv specializálódást is szükségesnek veinek. Nézete szerint sokkal több mezőgazdasági szakemberre van szükség, mint amennyit ma felvesznek az egyetemre, illetőleg az akadémiákra. Hangsúlyozza, hogy a mező- gazdasági műveltséggel a német példa szerint emelkedik a terméshozam. dr,Szekeres László egyetemi tanár: Az egyetemen ki kellene alakítani egy olyan oktatói törzsgárdát, ami nem a hallgatói létszámtól függne. Ugyanekkor ennek hátrányára is felhozott egy példát.-S' 8 i
