Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. március 14.
- 3 dr. Uzonyl Ferenc professzor; Az előbbi két felszólaló megemlítette azt, Hogy töbo 'féléves tárgyat" szigorlat zár» Mind a két növényvédelmi tárgy két féléves és mind a kettőnek kollokviuma van, dr. Bálint Andor dékán; Az elmúlt években dömping volt a szigorlati tár- gykbóí. Ijgy tárgynak a súlyát nem az dönti el, hogy szigorlattal zár-e, vagy sem. Pillanatnyilag nem változtathatunk a tanterven, de elvileg azt szeretném megemlíteni, hogy akár egy vagy két féléves, a tárgy nem lesz kisebb. Ezt ne tekintsük az egyes tárgyak értékelésének. Amit" Pecznik elvtárs felvetett nem vizsgáztatási, hanem oktatási kérdés. Ezen a szigorlati szabályzaton nagyon látszik, hogy a tanárképzőhöz van szabva, azt hiszem, hogy ezt értelemszerűen át kell a mi területünkre dolgozni. dr» Szekeres László tanszékvezetői Ha ez két féléves tárgy és az első félévben nem ir elő kollokviumot a tanterv, hanem a másik félévben kollokválnak, akkor ez valóságban szigorlat. Több féléves tárgy záróvizsgára bizottságot kell kiküdená. dr.Uzonyi Ferenc tanszékvezető: Magunk részéről ezt teljesen úgy vesszük most, mintha szigorlat volna, azonban mégis az összértékelésnél a kollokviumi tárgyak összege számit egy vizsgatárgynak. dr. Bálint Andor dékán; Jelenleg a hallgatók ebben a félévben derítették ki, eddig nem tudták ezt a hallgatók. Nem lehet minden tárgyat szigorlati tárggyá tenni, mégis a szigorlati jellegeket fenn kell tartani a képzés szempontjából. Nekünk arra kell törekedni, hogy a hallgatók ezekből a tárgyakból szerezzék meg a legalaposabb tudást /állattenyésztés, növénytermelés, üzemszervezés/, azonban érdekük, hogy az összes tárgyakból jó jegyeket kapjanak. Elvileg az a véleményem, hogy a tanterv helyesen állapította meg az egyes tárgyaknál a szigorlati és kollokviumi tárgyakat. Az államvizsgáknak ez a rendszere, ami leginkább kialakult inkább jogászokra tartozik. Ha nincs megjegyzés, térjünk át az utóvizsgák tárgyalására. dr. Horváth János professzor: Utóvizsgákkal kapcsolatban a következő ész- revétele van. "Az eddigi gyakorlati tapasztalat szerint az I. évesek.,, stb/ FI. a 11 fő I. éves közül 9 fő elbukott, 1 közepes, 1 fórendü volt. Azt tanácsolom, hogy évismétlést I. éven ne engedélyezzünk I. évben évismétlés ne legyen. Baskay Tóth Bertalan docens: Az államvizsgáknál is ugyanez a tapasztalat, hogy aki nagyon gyengén vizsgázott, már I. éven el kellett volna buktatni. Páter Károly tanszékvezető:gyakorlat 1 téren helyes a javaslat, mégis kate- gorikusan kijelenteni nem lehet. Vannak olyanok, akik betegek, stb. Azokra gondolok akik valamilyen ok miatt nem tudtak tanulni és ha az a gátló ok megszűnik, nem lenne helyes, ha ezeket kategorikusan kizárnánk. Lehetséges lesz a hallgatókat felvilágosítani arról, hogy ki lehetne mondani, hogy hányszőri ismétlést engedélyezek. Maga az, hogy ha egyszeri ismétlést engedélyez, a tanulmányi idő alatt, kizárja ezt. De lehetméltányos le-2 emberrel. Dobos Károly docens; Kategorikusan mondjuk kifogy évismétlés az I. éven nincs, mert a vizsgakimutatás eredményei ezt indokolják. Méltányos esetben a dekán eltekinthet. Dr. Bálint Andor dékán: Ezen nem érdemes nagyon hosszan vitatkozni, legyünk nyugadtan, hogy ezt országosan mint elvet nem fogják elfogadni, mert akkor ezt országosan ki kelleae mondani, hogy az I. évben elbukott hallgatóknál évismétlés csak kivételes esetben van. Nem hiszem, hogy a minisztérium jogot adna nekünk ezekben a kérdésekben. A dékánnak bizonyos fokú joga van ahhoz, hogy eltanácsoljon embereket még évközben is. Mi ezt a problémát ^3
