Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1958. január 31.

- 3 dúlt be. A múltban ez szervezettebben ment, a DISZ-szel karöltve végezték és ott a származás kérdése is felmerült. Vágsellyei István hozzászólására válaszai ha a diákkollégiumok megalakulnak, akkor a tudományos munkába való bekapcsolás is könnyebb lesz. Véleménye szerint a tudományos diákkör működése érdekében a diplomatervre jelentkezést is fel lehetne használni. Függetlenül attól, hányad éves a hallgató, jelentkezhetne diplomaterv készítésre. Viszont ahhoz, hogy a diákköri munka eredményesebb legyen, a tanszékeken is nagyobb támogatást kell nyújtani.

Horváth János tanszékvezető egy,tanár: Hivatkozik az M.M. utasításra, mely kimondja/ hogy minden rátermett munkás és paraszt származású hallgató résztvegyen a tudományos diákköri munkában. A tudományos diákköröknek tudományos egyesületté való átalakulására ugyancsak az MM intézkedik. Fecznik elvtárs azon elhangzott javaslatára, mely szerint szervezett oktatás keretében kellene a hallgatóknak lehetővé tenni egyes tudományos módszer elsajátítását, véleménye, hogy ebben magunk nem dönthetünk. Ezt minden esetre Bálint Andor felé javaslat formájában továbbítja.

2. napirendi pont: A kari Levelező Oktatási Bizottság jelentése a levelező oktatás helyzetéről.

Berend József Lev. Okt. Biz, elnöke: Itt három kategóriáról beszélünk: akik 1^49-es reform során valami okFól kikerültek az egyetemről, tanulmányuk félbeszakadt} akik rendes tanulmányaikat szociális helyzetük miatt nem tudták tovább folytatni; azok a dolgozók, akik a termelés területén dolgoznak, irányitó pozícióban vannak, akik részére tulajdonképpen a levelező oktatást szervezték. - Sajnos a jelentkezési százalék azt mutatja, hogy az arányok eltolódtak a III. kategória kárára. - Az oktatásban sem lehetnek egységesek, mert a felsorolt kategória tanulmányi üteme más és más. Az osztályzások is azt mutatják, hogy igen nagy az a százalék, aki a követelményeknek nem tud eleget tenni. Nekünk az a feladatunk, hogy azok számára, akik már kint az üzemben irányitó munkát végeznek és gyakorlatra szert tettek, és betöltött munkakörüknél fogva a főiskolai végzettség követelmény, megadjuk a lehetőséget a diploma megszerzésére.

Vágsellyel István tanszékvezető egy.tanár: Államvizsgákon látszott meg, hogy a levelező oktatásra szükség van, nogy a gyakorlatban dolgozók is oklevélhez juthassanak. Más az elbírálás azoknál, akik tanulmányaikat önkényesen szakították meg. Igen kicsi százalékáról lehet elmondani, hogy a körülmények kényszeritették rá. Rendszerint csak a rossz előmenetéliek maradnak ki azzal az elgondolással, hogy tanulmányaikat levelező hallgatói minőségben könnyebben végzik és könnyebben szereznek diplomát. Ezeknek a diplomája nem fogja öregbitani a diplomák értékét. Nem lehet megengedni, hogy egyes levelező hallgatók 8 évig is hallgatók legyenek. Aki a kiirt vizsgaidőre nem jelentik meg, az elvesztette a félévet. Az anyanyelvűnk érdekében nem esti és nappali tagozatról beszéljünk, hanem a rendes és levelező hallgató elnevezést tartsuk meg.

Scheiber Viktor mb. tanszékvezető: A levelező hallgatók gyakorlati oktatásával kapcsolatban azt javasolja, hogy a gyakorlat letételéhez is ragaszkodjanak. A vizsgák időpontját össze kell egyeztetni a gyakorlatokkal, mert sok esetben előfordult, hogy a hallgató vizsgára jelentkezett, viszont a kiirt vizsgaidőszakig már nem volt idő a termelési technikai gyakorlat letételére.

Szélyes Lajos egyetemi tanár: Azt tapasztalta, hogy a levelezőknek nincsen gazdáyjuk. Sokszor nem is tud arról, hogy vizsgáztatni kell, csak akkor, mikor a hallgató vizsgára jelentkezik. Ha valakit vizsgázni behívnak, akkor a vizsgáztatót is értesítsék ki.

4