Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1953

1953. január 30.

vizsgaátlaga volt a leggyengébb. A mezőgazdaságban fontos mikrobákat k&jQlrgákően isnortók« Bár az elméleti jellegű, tételes ismereteket jobban elsejátiották, mint a mezőgazdaság.gyakorlatában szerepet játszó folyamatokat, eljárásokat.

A hallga tők főleg azon részek elsajátítására fektették a súlyt, melyeket az idegen nys nevek miatt nehéznek tartottak,

*■ . /

A vizsgáztatás módszere jé, elbírálás tárgyilagos volt.

Állatélettani: Sok jeles, sok elégtelen osztályzat volt. Ilyen volt a hallgatók felkészültsége is. Vagy nagyon jól tudtak, vagy nagyon keveset. Ez azt. bizonyltja, hegy a gyengébb hallgatókkal a tanszék non foglalkozott kellőképpen. Feltűnő jelenség, hogy c tárgyból sok hallgató amiatt ér el gyenge eredményt, mert hiányosak voltak: kérni a, i ismeretei, holott két kémiai tárgyból is aránylag jé eredményt, .’értek • cl.

' *

Helytelen, hogy a vizsgáztató a vizsgákat nem.kezdte pontosan, egy-egy hallgatóval keveset foglalkozott.

Fizikai és kolloid kpmia: A kolloid kémiai vizsgák során kiderült, hogy az cAráult évi kémiai anyag' nagy részét már elfeledték a hallgatók-. Ez azonban azt is bizonyltja, mennyit ér ■a csak vizsgaidőszak alatti tanulás, A hallgatók nagy része q tárgyból sem szerzett alapos tudást.

A vizsgáztatás módszere megfelelő, de y hang nem túlságosan közvetlen, ami nem helyes. Helyesebb lenne, ha a vizsgáztató jobban koncentrálná figyelmét a vizsgázó hallgatóra,- kevesebbet törődne a. vizsgát ellenőrzőkkel, vagy nem vizsgázó hallgatókkal

A III. évfolyam két táygyból, gazdasági állatok tartása és takarmányozása, valamint agrokémiából - tett vizsgát.

Évfolyam átlag az előbbiből 4.18, utóbbiból 3*68, Takarmányozástanból 2, agrokémiából 7. hallgató bukott meg.