Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1978

1978. június 1.

2

műfajú szakszöveget le tudjon fordítani idegen nyelvről magyar nyelvre a megrendelő igényeihez igazodva a közölhetőség fokán.

Ez utóbbin az értendő, hogy a forditás szövegének tartalmában /tárgyi inf ormáció-kiizlásében/ egyenértékűnek, formájában /nyeLivi megjelenésében/ pedig megfelelőnek kell lennie az eredeti idegennyelvü szöveghez képest;

A célkitűzéskor és a képzéskor azt is figyelembe kell venni, hogy hazánkban jelenleg a szakforditás iránt egyre növekvő igény elsősorban nem a publikálásra szánt fordítások, hanem a gazdasági és termelési tevékenységben közvetlenül felhasználható munkahelyii fordítások iránt nyilvánul meg.

III, A képzés sorrendje és tantervi irányelvei

1,/ A képzés szerkezete, profilja

Az érettségire épülő képzés egyetemi szinten nappali tagozaton folyik, s a szakegyetem profiljával összhangban ágazati jellegű, azonban nem túlságosan szűkén specializált, A választható szakágazat, illetve szakágazatok meghatározásában az adott egyetem lehetőségei és a népgazdásági igények döntőnek.

2./ A képzés jellege

A szakágazati fordítóképzés mellékképzés; a szakdiplomával járó főképzés kiegészítéseként szakfordítói képesítés megszerzésére jogosit. A főképzés és a mellékképzés párhuzamosan, egymással szerves egységben folyik a képzés kezdetétől annak befejezéséig.

3./ A képzés időtartama

A képzés tanulmányi ideje öt év /tiz félév/, amely két szakaszból áll. Az első szakaszban /I-IV. félév/ a majdani szakfordítói képzésre orientált gyakorlati nyelvoktatás folyik, A második szakasz három éves /V-X. félév/. Ez utóbbi jelenti a tulajdonképpeni szakfordítói képzést, A tanévek szorgalmi időszaka a főképzéshez igazodik.

Az első szakasz nyelvi alapozását az .is indokolja, hogy ebben az időszakban az egyetemi szakképzésben is alaptárgyi oktatás folyik. Ily módon lehetővé válik a mellékképzésnck a főképzéssel való

2>Ъ