Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1971
1971. október 15.
» A jelentés készítésének időpontjában egy ±'6 tanszéki oktatóra és kutatóra átlagosan 93 5oo.-3?t értékű műszer és laborfelszerelés, illetve 62 Soo.-Ht értékű gép jutott« A műszer és laborfelszerelés, valamint a gépek együttes értéke az összes eszközállomány értékének kereken 6o %-át tette ki« A hiradástechnikai felszerelések, labor és műhely-berendezések és az irodagépek /ideértve az elektronikus számitógépeket/ egy fő tanszéki oktatóra és kutatóra jutó értéke átlagosan 4o 9oo.-Ft volte így az oktató és kutatómunkát közvetlenül szolgáló eszközállőmiány egy fő oktatóra és kutatóra eső értéke jelenleg kerek összegben 2oo ooo.-Ft-ra tehető« Ez az összeg a hazai viszonyokat és az értélcszerüséget tekintve megfelelőnek minősíthető. Ha azonban a világszínvonalhoz hasonlítjuk, akkor - különösen a műszerek és laborfelszerelések korszerűtlensége és elhasználtsága miatt - semmiképpen sem megfelelő. Az eszközállomány többsége 5-lo évvel ezelőtti típusokból áll. Az egyes eszközállomány-csoportokon belül pedig sokszor hiányzanak a kiegészítő műszerek vagy laborfelszerelés! tárgyak, illetve egymáshoz kapcsolódóan korszerűtlen és újabb tipusok találhatók. A bizottság megítélése szerint költségvetésből, a középtávú programos kutatási költségkeretekből és egyéb forrásokból eredő felújítási és fejlesztési keretek lehetővé teszik az eszközállomány időarányos /5-lo évenkénti/ felújítását azonos szinten, de nem tesznek lehetővé olyan mértékű felújítást és kiegészítést, amit a technikai és tudományos előrehaladás feltétlenül megkívánna. Különösen vonatkozik ez az elsősorban oktatási célokat szolgáló műszerekre, laborfelszerelésekre, gépekre, stb. A bizottság szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az előbbiekben vázolt helyzet önmagában is negativ hatással van az eszközállomány kihasználásának hatékonyságára. 2
