Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1967-1968
1968. május 18.
- 3 St,sz. II3/3 szakirányú tájékozottságot adjunk, részletesen ismertessük az iparágban használatos gépeket és az elméleti képzést alapos és ugyancsak szakirányú gyakorlati oktatással támasszuk alá. Az éle Írni szer ipái? igénye.! szerint fenti alapelveken kialakított tanterv azt mutatja, hogy a képzés egészen más szakismeretek oktatását kívánja, ming a mg. gépészmérnöki kar. Ezért a képzés célszerűen külön kar körűiében szervezhető meg, A kiképzendő létszám ezt ugyan kevéssé indokolja, de a népgazdasági szükséglet kívánatossá teszi. Javasoljuk, hogy ez a kérdés az élelmiszeripari mérnök képzés problémájával együtt és egy intézményen belül kerüljön megoldásra. Szakmérnök-képzés a Mg, Gépészmérnöki Karon A mezőgazdasági gépészmérnökök egy részét speciális feladatokra is ki kell képezni, vagy.tovább kell képezni, mert egyes speciális munkakörök ezt megkívánják, A bizottság felmérte ezeket az igényeket és a szakmérnök képzés megszervezését az alábbi területeken vizsgálta meg: 1, Mezőgazdasági gépjavító szakmérnök 2* Mezőgazdasági munkásvédelmi szakmérnök 3, Gépész-agrárközgazdász szakmérnök 4, Üzemfejlesztési szakmérnök 5, Anyagmozgatás— gépesítési szakmérnök A szakmérnök-képzés javaslatának kidolgozásánál a bizottság mérlegelte azt a kérdést, hogy mi a képzés legcélszerűbb formája: önálló egyetemi kar, tagozat, ágazat vagy szakirányú továbbképzés az általános alapképzés kiegészítésére. Egyes szakmáknál /gyártástechnológus, közgazdász, kultúrmérnök/ a szakirányú képzés más intézményeknél megoldott, Így ennek .párhuzamos megv- szervezése az Agrártudományi Egyetemen nem volna indokolt. Viszont szükséges a mezőgazdasági gépészmérnökök egy részének szakirányú továbbképzése anélkül, hogy a bázis alapképzésből lényeges részeket el lehetne hagyni. Ezért a képzés nem annyira tagozati, hanem inkább szakmérnök képzéses! rendszerben oldható meg. Ennek előnyo a rugalmas abb