Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1966-1967
1967. január 27.
— 6 — Az Oktatási Bizottság a Kari Tanacs elé kerülő anyagot megtárgyalta, az anyaggal egyetért. Néhány probléma merült fel, amit közelebbről kivan megvilágítani. Az 5 hónapos gyakorlattal kapcsolatban javasolja, hogy az államvizsgára való felkészüléshez egy teljes hónapot biztosítsanak a hallgatóknak, A megmaradó 4 hónapból egy hónapot üzemi szemlére fordítsanak, s a megmaradó 3 hónap lenne amikor az üzem létesítményeinek teljes megismerése történne meg. Jó tsz-eket kell kiválasztani, ahol a vezetőség 4-5 emberrel is tudna foglalkozni, s véleménye szerint erre lesznek is tapasztalt szakemberek. A külföldi gyakorlaton lévő hallgatók sokkal kevesebb tapasztalattal jönnek vissza mint azok akik itthon brigádvezetői gyakorlaton vesznek részt, önálló munkára nevelés a ma meglévő keretek között kell alkalmazni, s a tapasztalatok alapján majd az 5 éves képzés keretében lehet jobban megoldani. A speciál kollégiumok nagyban elősegitik a hallgatók önálló munkára való nevelését. Arra hivja fel a figyelmet, hogy már most nagyobb gondot fordítsanak a szakdolgozat, ill. diploma-munka elkészítésére, mert az 5 éves képzés keretében az egyik centrális követelmény lesz, dr.Szép Ivan egyetemi tanár, tanszékvezető: Kifejti, hogy az 5 hónapos gyakorlati foglalkozást nem lehet elválasztani az államvizsgától. Lényegében fontos, hogy az államvizsgán az elméleti és a gyakorlati felkészültségéről tudjon a hallgató egyidőben beszámolni. Helytelen az a rendszer, hogy a gyakornoki helyeket az FM jelöli ki, és igy sokszor rosszul működő üzemekbe is kerülnek hallgatók. Ezekben az üzemekben tanulásuk nincs biztosítva, s elkedvetlenednek. Véleménye szerint az államvizsgát két részre kellene bontani. Állattenyésztésből év végén kellene szigorlatozhatni a hallgatókat. Az 5 hónapos gyakorlat után növénytermesztési, állattenyésztési, vagy üzemgazdasági jellegű szakdolgozatot C dr.Cselőtei László egyetemi tanár, tanszékvezető:
