Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1965-1966

1966. február 22.

St en'-ii az ám; 04o/4-4tóktól megkívánják saját jegyzet készítését, amelybe az előadáa jegyzetelése során a táblára felrajzolt vázlatokat i3 elkészítik. Ilymódon a vázlat és a hozzá kapcsolódó levezetés vagy magyarázat feljegyzése nagy segit33g a folyamatos tanulásban és a vizagára történő felkészülésben. Biztosítható továbbá az előadó és a hallgatóság közötti időbeni együttműködés az óra alatt, s az érdeklődés fenntartható anélkül, hogy túlságosan kifárasztaná a hallgatókat, vagy az előadót. E módszertől csak ritkán tér el az előadó; pl. a bonyolultabb kapcsolási rajzokat - amelyek a jegyzetben, tankönyvben is megtalálhatók - falitáblán mutatja be, megfelelő magyarázat mellett.

A gyakorlatokon az oktatószemélyzet az elméleti anyag alátámasztására és elmélyítésére törekszik. így pl. számítási feladatokat dolgoznak ki a hallgatók a gyakorlatvezető irányításával, felhasználva az előadáson közölt, vagy levezetett összefüggéseket. A példákat lehetőleg minden esetben a mezőgazdasági gyakorlat köréből veszik. A gyakorlati oktatás fontos része a meglevő gépek, vagy működő modellek bemutatása. A mérési gyakorlatok során egyes gépek jellemzőinek műszeres vizsgálatát végzik a hallgatók, s ennek 30- rán megismerik a műszerek kezelését, valamint a mérési jegy zőkönyv készítésének módját.

Fentieket szervesen egészíti ki a tanszék által szervezett üzemlátogatás. A tárgyak jellegének megfelelően villamosgép gyárat, illetve gépesített mezőgazdasági üzemet tekintenek meg a hallgatók, az oktatószemélyzet vezetéseveit Üzemlátogatás céljaira a tanszék részére minden évben megfelelő költségkeret áll rendelkezésre. így pl. a hallgatók meglátogatják a Budapesti Ganz Villamossági Gyárat, továbbá több mezőgazdasági üzemet. Utóbbakban az állattartás gépesítését a munkafolyamatok villamositását és a gazdaság épületgipé-