Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961

1961. január 30.

-7lyan külföldi egyetemek, ahol a hallgatók levelezést folytatnak a tanárokkal.

Az első órán a tanár kiadja a tananyagpt. A hallgató előveszi a megtanulandó anyagot. Bizonyos részeknél fennakad. ír a tanárjának egy levelet, akkor a tanár ezáet a kérdéseket levelező oktatás formájában megválaszolja.

A levelező oktatás az oktatóktól sokkal nagyobb felkészültséget igényel, mint a nappali oktatás. A levelezők minta g nem várt kérdéseket tesznek fel.

Váradi János elvtárs:

Egyetértek azzal, amit Vargha elvtárs mondott. A levelező oktatásban nagy eredményeket értünk el. Látjuk az előttünk álló feladatokat. Ha minden tárgyban lesz megfelelő, korszerű jegyzet és tankönyv jelentősen javul még a helyzet. A különbséget mindig kötelességünk asökkenteni a levelező- és nappali tagozat között. Nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a levelező oktatást/372 embert/ kevésbbé vesszük figyelembe.

372 embert e^y adminisztrátor ellátni nem tud. Kérjük azt,hogy meg az előadói állást lehetőség szerint kai kapjuk meg.

Váradi János-felkéri. Véner elvtársat, hogy ismertesse a 3.napirendi pontot.

Véner János elvtárs:

Aratcási gyakorlaton 78 főből 18 fő külföldön végz részt. így 60 fővel kell számolni. Eddigi évek során a legkisebb létszámról van szó.

A gyakorlat célját, kereteit, módszereit tekintve az eddigi kialakit ot tat tartanánk jónak.

Ismertetve: a nyári mezőgazdasági munkákban való jártasság elérése, a gyakorlat legfontosabb célja. Ennek érdekében a következő gépcsoportokkal kivánok foglalkozni.

Arató- cséplőgépek. Kombájn-szérű, szénabetakaritás, és mérétek. Tekintve az alacsony hallgatói létszámot, elvi kérdés, hogy az összes, rgnoglkezésre^álló géppel dolgozzanak- e vagy pedigcsak annyit'a fiáiigátói létszám szükségessé tesz. A gyakoría ton résztvevő oktatói- és gép- létszámot nem tudnánk meghatározni.

Elvi kérdés, hogy az eddigi évek során a hallgatók fizikai munkát is végeznek- e a gyakorlaton, nevezetesen a zsákolási stb. munkákat. Ez minden évben vitára adott jogot. Ha ezt a munkát is a hallgatók végzik, ^akkor kevesebb géppel tudnánk dolgozn.,.

Ha csak azokkal a gépekkel dolgzunk, amelyeket a hallgatókszolgainak ki, akkor 2o iktatóra lenne szükség, ha a maximális gépszámot kitakarjuk használni, akkor J>o oktatóra lenne sükség.

A hallgató végezzen fizikai munkát vagy sem, aiajásamk mindkettő mellett mindig több érv szól.

Nem eldöntött dóig, hogy tsz-ben fogunk- e dolgozni, vagy sem?

u