Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1955-1956
1955. december 29.
Melléklet : A hallgatók érdeklődése politikai és világnézeti problémák jrr an^» Hallgatóink politikai és elméleti érdeklődésével kapcsolatban ez évben a következőket tapasztaltakj közi Különösen megnőtt 'érdeklődésük a nemző -J kérdések iránt * gpk kérdést tesznek fel Jugoszláviával, India fejlődésének utjával, a kinai szocialista fejlődés sajátosságaival kapcsolatosa n, nagyon érdekli őket a gyarmati kérdés perspektívája. °ok problémát vetnek fel a két rendszer békc3 együttélésének lehetőségével, annak tartósságával kapcsolatosan. Érdeklődésük másik területe a kapitalista államok gazdasági helyzete. Van -c válság a kapitalista országokban? Fejlődik-e a technika? Milyen a munkásosztály helyzete? Ezeknek a kérdéseknek felvetési módja azt matatja { hogy nem értik eléggé a kapitalizmusban működő gazdasági törvények szerepét és tendenciáját, Másrészt matatja azt is, hogy a mi oktatásunkban hiba van ezen a téren; nem matatjuk be elég sokoldalúan a kapitalista országok gazdaságát. Ugyanakkor, amikor a nemzetközi kérdések iránti érdeklődés megnövekedőit, általálan a tavalyinál kevesebb problémát vetnek fel hallgatóink a belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Szemináriumi feleleteikben visszaadják azt amit az előadásokban hallottak, vagy az irodalomban olvastak, anélkül, hogy hangot adnának egyéni véleményüknek. így van ez általában a szocialista iparosítás. a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyéb gazdasági és politikai kérdéseknél,, Nem látható még világosan , hogy ennek oka miben kereshető; az őszinteség hiányában-e vagy pedig abban, hogy a m.'.rciusi határozat után választ lapnak kérdéseikre, határozottabbnak érzik az ország gazdasági és politikai életének irányítását, egéázsógesebbnek látják a fejlődést. Bizonyos kérdésekben megnyilvánuló véleményük arra utal, hogy a multévi jobboldali elhajlás hatása mép- érződik hallgatóinknál. A kollektivizálás kérdésénél pl a legtöbb szemináriumban döntően a rossz termelőszövetkezetek működéséről hozt'k példákat, a kulákkérdésnél pedig feleteik megmutatják, hogy lebecsülik sok esetben a kulik politikai jelentőségét a falun. Ez azt mutatja, hogy oktató és politikai nevelő munkánkban nagy figyelmet kell fordítanunk a jobboldali helytelen né zetek elleni harcra , mai politikai problémáink tisztázására. A burzsó í ideológia hatását érezni sok esetben a dialektikus és történelmi materializmus egyes kérdéseinek oktatásánál Ó3 általában világnézeti kérdésekben hallgatóinknál. így az I, év£ folyamon a nemzeti, kérdés oktqtásánál soviniszta módon felvetett határkérdéseknél- bár a hallgatók nagyrészénél a kérdések felvetése nem ellenséges trndenciáju, mégis a burzsoá nacionalizmust tükrözi .Ezt tükrözik másrészt a hallgatók közti egyéni bssxl beszélgetések során egyes esetekben elhangzó antiszemita kijelen tések is. A bürzsöiá; ideológia’ hv’Wr.* c.' láT* évfolyamoji is' jelent’' ftozik/pl’.» ily in k’ér&fc'ssk felvetésében:
