Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955
1954. december 6.
- ö Erdei János: elfogadja Balatoniné elvtársnő álláspontját, szabadkezet kér a Vizsgáztatás moujára. Székely József: megjegyzi, hogy errevonatkozö rendelet nincs, a Főiskola-úgy fog" vizsgáztatni, aüogyan akar. Molnár Taszló: nem tartja helyesnek a tétellap nélküli vizsgáztatást. Hä“ä“Taftäösüles Balatoniné elvtársnő álláspontját fogaaja el, ö akkor is a tétellapos vizsgáztatást fogadja el. A hallgí-tö igazságérzetét nem sérti, nem érzi, nogy ki van szolgaitatva a tanárnak. A gondolkodásra is van ideje. Feltétlenül kéri, hogy a Tanszék a tetellap szerinti vizsgáztathasson. Véleménye szerint a tétellapos vizsgäztatasnal is kérdezhet a vizsgáztató. A 8. ponthoz fűzi meg, hogy véleménye szerint ezt úgy lehet értelmezni, nogy a vizsgáztató annyi kérdést tehet fel amennyit akar, eszel nem ért egyet. Véleménye szerint a Hallgatónak tudnia kell, nogy 2 vagy 3 teteit kap es azon Délül annyit kérdezne amennyit jónak lat a vizsgáztató. Farkass Imre: megjegyzi, nogy iizikuDOi a vizsga nagyon későn van. Fizika van nárom íeleven kérésziül es vizsga csak a 3. felév végén van. Javasolja, nogy valamilyen módon biztosítani kell, nogy az első félév és a második félév végén komoly jellegű vizsgát tudjon a tanszék tartani. Ezzel egy plusz munkát vállalnak magukra, matematikából az első félév végén nem kotöles a nallgató vizsxggazni, nanem csak Deszamolni, amit nem vesznek komolyan, uua kellene natm, nogy matematikából, iizi kából, kémiából, minden körülmények között legyen kollokvium és mikor záróvizsga van, szigorlatjellegű vizsga legyen. Ez az egyetlen mód arra, hogy el lehessen dönteni, nogy kik azok a hallgatók, akik. a Főiskolára valók, '«egyedik éven derül ki, hogy a hallgatók nem nagyon tudják az alapokat.' Szén segiteni csak úgy ienet, ha mi erősebben fogjuk meg okét. Javaslata, hogy az ösztöndíj, tandii kedvezmények megszerzéséhez valamilyen módon nozzá kellene kapcsolni ezeknek a vizsgáknak a letételét. a vizsgalapokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy ellene is és mellette is igen sok érvet lehetne felhozni. Mint olyan a vizsgalap a vizsgáztató helyzetét megkönnyíti. Az előterjesztéssel nagyjából egyetért. Kiinger Fal: ftem tartja helyesnek az ósztonaijhoz kapcsolni egy uj beszámolót és egy olyan ujjellegű vizsgát beiktatni, amellyel euhig a hallgatók nenTtalalkoztak. Egyet ért azzal, hogy matematikából es fizikából gyakrabban számoljanak De vizsga formájában. Megkéri a Minisztériumot arra, hogy tegye ismételt konszideráció tárgyáva felterjesztésünket és tegye lenetövé,% hogy tobDszór legyen kénytelen a hallgató saját érdekében" beszámolni. Mindenki hiányolta az ankéton az alaptárgyi felkészültségét a hallgatóknak de egy szempontot figyelmen kivül Hagytak. Minden évfolyama sokkal gyengéDb volt, mint a iovőDen lesz. Az elmúlt esztendőben végzett hallgatók még agronomusként kezdték. Ez azon- oan gyökeresen megváltozott. Kitart javaslata mellett, hogy vizsgázni kell,' és ez mint bármilyen más vizsga számítson. t Mikecz István: molnár eivtarsnak arra a felszólalására, hogy a feladott kérdések szamat ne1; telemti, megjegyzi, hogy itt csak arról van szó, nogy a Hallgatót addig nem engedi el, amig nincs tiszta képe róla. Kiinger rál: felteszi a kérdést íennall-e a tetellapos vizsgaztatasra vönutkozo rendelkezés? Székely József: nem, csak tervezet volt. 3^
