Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955

1954. november 4.

I *­- 9 ­vizsgálni ezt a kérdést abból a szempontból, nogy a számonkérésnek az uj -oktatási rendszerrel bevezetett ezen uj módja helyes-e, emeli-e az egye­temi szinvonalat. Kiinger Pál: Megjegyzi, hogy a hallgatóknak valóban nagy a terhelésük, de e'sS'ö B VälTOE t at ni nem áll módjában, a tan terv előírja a maximális óraszámot és az előadók ezt i3 keveslik. - Célszerű volna a zartnelyi dolgozatok szamát csökkenteni, vagy pedig ellenőrizni a hallgatóságot, hogy egyéb ta­nulmányaikat azok ne zavarják. Lehoczky László: A szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás témája nem Választható külön a gyenge előmeneteld hallgatókétól. A főiskolára olyan hallgatókat vettünk lel, akiknek bizonyitványa "jeles”, vagy legalább "jó” volt, de a bizonyitvány nem fedi mindig a tényleges képessegeket. Jó kö­zépiskolás diákból gyakran lesz gyenge főiskolai hallgató. - A tanulmányi eredmény javitása érdekében - konkrét tapasztalat alapjan - javasolja a diákszállókban bentlakó tanársegéd alkalmazását. - A rajztermi gyakorla­tokon nagyon jó eredményt ért el azaltal, hogy a hallgatókat kisebb 8-lo főből álló csoportokra osztotta elükön egy-egy tanársegéddel. A rajztermi gyakorlatnak igy konzultáció jellege van. A tanársegéd el tudja, mondani a mindenkori anyagot, korrigálni tudja a rajzokat és a hibákat is meg tud­ja tárgyalni a hallgatókkal. Kiinger ral: Összefoglalva a harmadik napirendi pont anyagat a vita alap­ján'hogv a szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás témája nem választható külön a gyenge előmenetelő nallgatókétöi. Lem feltétlenül a szakérettségis nailgatók azok, akik a leggyengébben nalact- nak. megállapíthatjuk, nogy a felsőbb évfolyamokban a szakenrttsegis hall­gatók fejlődése sokkal gyorsabD ütemü és komolyabb, mint a gimnáziumot végzett diákoké. Kétségtelen, hogy az I. és XI. évfolyamban velük kell a legtöbbet foglalkoznunk, nogv pótoljuk azokat a hiányokat, amelyek a továbbfejlődést gátolják. A legtöbb esetben ez sikerül is. A gyenge hall­gatóknak az ilyen fokú segitség mar kevés. Vigyáznunk kell arra, hogy le­maradás ne következzék be. Dudás elvtars javaslatát egészítsük ki olymó­don, hogy alapos megfontolás alapjan az I. félév végén tanácsoljuk el azokat á hallgatókat a Főiskoláról, akik minden kétséget kizáróan alkal­matlanok a Főiskola végzésére, valamint azokat is, akikről később lesz nyilvánvaló, nogy nem tudnak teljes értékű oklevelet szerezni. Vo nar László; Megjegyzi, hogy az I. félév után azt még neme lehet eldön­tenie— Kiinger hal: az I. félév vizsgái után lesznek hallgatók, akik kijelentik, hogy ügy eTzik, nem kepesek a Főiskolát elvegezni. Ha az oktatóknak is ez á véleményük, akkor el kell engedni őket. wem az a döntő, hogy elég­telen-e az általános ereuménye, vagy sem, nanem az nogy jó pedagógiai ér­zékkel biztosan meg tudjuk aliapitani alkalmas vagy alkalmatlan volt. In­nen elkerülve a népgazdaság egyéb területen esetleg joboan tudjak értéke­síteni képessegeiket. Azt kell megnéznünk, nogy az emoer alkaimas-e arra, nogy oklevelet adjunk a kezebe. Balatoni Antalne: Ha egészséges és jo pedagógiai érzékkel járunk el ebben a kérdésben, akkor ez a toooi nallgatóra is serkentő natás3al lesz. Kiinger ral: közli, nogy Szőke Mátyás miniszterhelyettes. Csillag Miklós gépesítési igazgató és Mikecz István tanszékvezető Kt távolmaradasukat be­jelentették. Felkéri Erdei János és Tóth Tibor professzorokat a jegyző­könyv hitelesítésére. Több tárgy nem Jévén Klinger Pál igazgatóhelyettes a Tanácsülést bezárja. SÍT 7 ' egyetemi tanar. ^

Next

/
Thumbnails
Contents