Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955

1955. március 11.

- 2 ­vozésa után munkakörében »»állóan Isépos legyen. Ennek megfelelően kei lett a kollégium kun »kiütött tananyag ogyoa részeinek terjedelmet: u: oktatott anyun arányait megállapítani. ^3 üzooazoxvozés kollégiumát megelőző ős volo párhuzamos tanulmányok soron a hallgatók különböző táj®adalmi- politikai-, gazdaságtani-, ter­mészettudományi- ős technikai ismereteket szoroztok, A marxizmus-lenini zmus tudományágai róván kialakul a hallgatók holyos szouEloto, amely szakterületük továbbuüveléséhez nélkülözhetetlen. A poJitikai gazdaságtan tárgykörében megismorködnek a társadalom termelé­si visaonyainalt törvényszerűségeivel."Megtanulják, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a mezőgazdasági üzemekben iolyo termelés fö tör­vénye is. Nem elég tehát csak termelni, hanem a termelést a korszerű gé­pesítés alapján úgy kell állandóan fokozni, hogy az üzem termelése mony- nyiségbon és minőségben egyaránt az egyre fokozódó népgazdasági szükség­letek kielégítését szolgálja. Ennek érdekében a termelőeszközöket tel­jes kapacitással és gazaasagosan kell működtetni. Állandóan növelni kell a munka termelékenységét, csökkenteni az önköltséget, s biztosit: ni a bővített újratermelést. A törné^cettudományi és technikai tanulmányok során a hallgatók megis­merik a mezőgazdaság termelőeszközeit, főleg a különböző erő- és munka­gépeket, azok helyes működését és alkalmazásuk különböző módjait, A mezőgazdasági üzemben azonban, mint minden termelési ágban és terme­lőüzemben, a termelési folyamatok nem egymástól elszigetelten, hanem összefüggően: a környezet és a fejlődés hatásának alávetve jelentkez­nek, Az üzemszervezési tanulmányok során tehát a mezőgazdasági terme­lés körülményeivel, a termelésben mutatkozó összefüggésekkel, a fejlő­ddé utjavai ismerkedik meg a hallgató, s ezáltal képessé válik arra, hogy sajátos feladatát: a mezőgazdasági termelés gépesítését a terme­lés növelésé, a munkatermelékenység és a gazdaságosság fokozásának szol­gálatába állítsa, A tudomány vázlatos története, A kollégium tárgya, tartalmát tekintve, újkeletű. Az wktóbori Szocia­lista Forradalom előtt szocialista üzem nem volt, tehát szervezésének tudománya sem alakulhatott ki. E tudom anyag keletkezése és fejlődése a szovjet szocialista nozőgazdasági tudomány és a gyakorlat fejlődésé­nek eredménye. A szocialista mezőgazdasági üzemek szervezése tudományának elődje a no- zőgaZdasági üzemtan, amely a tőkés országokban burzsoa osztályturtalom-• mai s önnek megfelelően más célkitűzéssel keresi a mezőgazdasági üzem tényezőinek összehangolását. De más a kapitalista üzemtan tartalma is. Itt a kapitálizmus alaptörvénye szerint a magántulajdonban lévő üzom termelésének olyan szervezését tanítják, amelynek fő célja a uaxináli prolit biztosítása, A szocialista mezőgazdasági üzem ezzel szemben a szocializmus alaptörvényén alapuló és a népgazdasági tervek részese­ként működő össznépi, vagy szövetkezeti tulajdonban lüvő termelőeszkö­zökkel működő szocialista üzemek szervezési- tervezési elveit és mód­szertanát ismerteti meg, A kapitalista mezőgazdasági üzemtan irodalma hazánkban nómot nyomokon /Thaor. Thünon, Aoroboo* Brinkmann, stb./, később a svájci Laur kisüze­mi szakmunkássága alapján alakul ki ós fejlődik. Henseh Árpád a magyaró- vari Gazdasági Akadémia tanára Írja meg az első korszerű magyar üzem-

Next

/
Thumbnails
Contents