Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955

1954. december 6.

- Io Klinger Pal: ellenzi Szluka elvtars javaslatait, az elsőt azért, mert

"SSTaorözlő' geometriát a hallgatóknak nemcsak most, hanem az év végén is tudniok kell: a második javaslatot azért nem tartja helyesnek, next a többi tárgyból szerzett jegyek, a töobi előadó értékelésé segit a véleményalkotásban. Nagyon megnehezíti és Decslé3szeriivé teszi a vizsgát, hannem tamas zkouha tunk előadótársaink juciiciumára, főleg az alaptárgyakat illetően.

molnár László; a hallgatók igazságérzetót sértheti az indexben való la- ' pozgatas".'Származási adatok, előző vizsgák eredményei esetleg kedvezőtlenül befolyásolják a vizsgáztató tanár véleményét.

Kiinger ral: megjegyzi, hogy a személyazonosság megái lap it asahoz í'el- X'étlénüT"sziiksegvan az x indexre. Ha a Tanácsülés megállapodik abban, hogy a vizsgáknál ne nasznaljuk az indexet, akkor a hallgatók adatait előzetesen lel kell dolgozni.

Mikecz István: megemliti, hogy sohasem szokta megnézni az indexet, mert teT",""!iogy"a.T~ertéxelésnél ez befolyásolni fogja. A sajat tárgyából félévkor adott jegy azonóan nagyonis érdekli; ha ezt nem venne figyelembe, kötelességmulasztást követne el. ,

íarkass Imre: a nallgató ami az előadók számára szinten rendelkezésre' áll, sokkal erősebben kell, nogy befolyásolja a vizsgáztatót, mint az index, a gyakorlatokon szerzett jegyet minden körülmények között meg kell néznie az előadónak.

Molnár László: az index adatainak megtekintését - véleménye szerint lehetődé"’Tőé TI tenni, de a vizsga alatti használat formáját elő kellene Írni.

Kun István: az 5. ponttal kapcsolatban egy eddig fel nem merült problémát" említ, a hallgatók műhelygyakorlataira vonatkozóan. Véleménye egyezik Kiinger elvtárséval, amennyiben nem az a célunk, hogy szakmunkásokat képezzünk ki, hanem az, hogy a hallgatók el tudjak bírálni egy munkadarabról, hogy az jó-e, vagy sem. Tekintettel arra, hogy a nailgatók kevés időt töltenek a műhelyben /pl. siti a II. évesek 3o percet töltenek forgácsolási munkáknál és 15 percet hegesztésnél/ vizsgamunka kiadását nem javasolja abban az értelemően, hogy azt manuálisan elejétől végig a hallgató készitse el. Elvi döntést kór a münely^yakorlatok vezetésének metodikájára vonatkozóan: a hallgatók maguk vegezzenek-e el kiadott munkákat, vagy pedig kész munkadarabokat uiraljanak felül, nogy elkészítésük helyes-e, vagy sem.

Kiinger ral: ajanlja, hogy Kun és Szűcs elvtársak dolgozzak ki a münely- gyakorlatod vezetésének szempontjait, megkérdezi a Tanácsot, hogy a te- tellapok húzásával kapcsolatban van^e még hozzászólás.

Klinger Pál igazgatónelyetxes a Tanács natarozata aiapjan kimondja a tét ellapok mázasával való vizsgáztatás bevezetését. Kéri a tanszékvezetőket, hogy beosztottaikat is ebben az értelemően instruáljak.

a III. évfolyam hallgatóinak dolgozatait Kis Korvatn elvtárs értékelte ki. A maga részéről megjegyzi, nogy a dolgozatok külső alakiát, a helyesírást es rajzok készítését rendkívül fontosnak tartja, feltehető, hogy a hallgatók azért nem eltek rajiatu a asukkal, mert nem rendelkeznek ilyen tudással.

Kis Horváth Janes: jeientesónez kiegészítésül elmondja, hogy eddig 75 dolgozató!" bírált felül. Ezeknek átlageredménye 3,23. A dolgozatok kijavítás alkalmával felmerült az a prpbléma, hogy a helyesírást milyen