A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma (Budapest, 1884)

ÖTÖDIK TEREM

4 6 Ötödik terem. czolt redőzet lóg két-két gyémántos szegről. Tetején ezüstbe foglalt safir, alatta két át nem látszó kék zománczczal ékes kis szarv, közötte apró gyé­mánt. A safir felett a szögletekre két lombból kinövő női fej, át nem látszó világoskék mellel, rajta gyémánt és áttetsző zöld diadémmal fején. Az óra szekrénye négy oldalú Alul hajlott párkány szegi be és áttört. A párkányra világoskék és áttetsző zöld cartouche elem kunkorodik középen safirral. Az áttört nyílást hasonló módon díszített cartouche környezi. Ennek köze­pén dalmatin, tőle jobbra és balra is kis gyémánt. Belöl kékre futtatott aczéllemezen, négy szirmú kék zománczos virág bibéje. Az óra lapja ezüst. A liliommal váltakozó óraszámok vájt fekete zománczczal töltvék meg. Az óramutató gyémántos, a fertály mutató futtatott aczél. Az óralap bel­sejében szemcsézett arany alapon áttört müvü lombdísz, felette két dísz­edény és baldakin, zöldeskék, zöld és sötétkék áttetsző, és át nem látszó világoskék. A szekrény felső megszakított párkánya között áttört mívű rózsa, közepén dalmatin, rajta pedig áttetsző zöld zománcz és apró gyé­mántok. A párkány alatt a szögleteken világoskék zománcz szalagok és apró gyémántok. A tagolt tetőn elöl két dalmatin, két rubint, egy smaragd és két világoskékre zománczolt czifrázat. Oldalán rojtos áttetsző zöldes­kék zománcz kendön két angyal ül. Az egyik kezében rubint bibével hat szirmú, kék virágot fog. A másik gyümölcsöt példázó rubintot tart baljá­val. A két angyal között kétfülü rococco díszedényt látunk safirral, rubint- tal, kékes-fekete hideg és áttetsző vörös és zöld zománczczal díszítve. Az edény szájában virágok, zománczos szirmokkal, smaragd, gyémánt és dal­matin bibével. A szekrény két oldallapja azonos. Közepén csiszolt üveg fedi az óramüvet. Felette áttetsző zöld zománcz czifrázaton safir ül. Alatta dalmatin, egy apró gyémánt és zománczos czifraság. Az alsó párkányon áttetsző zöld és át nem látszó világoskék a felsőn, kék szalag, gyémánt végén. Hátlapja a haranggal csuklóban nyílik. Belől áttört müvü vésett lombdísz között Minerva mellszobrát látjuk. Felette baldakin s alatta mon­dat szalag, rajta az óra készítőjének neve: C. Cabbrie Fondon áll. Ma­gassága o-i35­Kiállítja hg. Esterházy Miklós. Óra. Ezüst, részben aranyos. Vert és vésett munka, magas dombormüvek- kel díszítve. Előlapja csiptetett szélű, kiszökellő részekkel, a díszítést rajta három részre oszthatjuk. Az alsón, vésett mívü virágokkal ékes redözet között, virágfüzért tartó hét keblű női alak: ephesusi Dianna a természetet jelképezi. A redőzeten jobbról kürtölő, balról bőség szarut tartó angyal. Alattok pálma leveles medaillon, az egyikben földtömre támaszkodó nö virágfüzért tart, körülötte: NE TOTO DEHJSCAT. A másikban egy fa alatt Mercur-pálczás nö pihen, körülötte: TRANQUJLLJTA REDVX. Középen naptár hónapokkal és napokkal, vésett mozgatható lapon. Ennek

Next

/
Thumbnails
Contents