A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma (Budapest, 1884)
A KIÁLLÍTÁS története
II Bevezetés. nemz. muzeum igazgatója és Ráth György kir. itélőtábl. tanácselnök s az orsz. m. iparművészeti muzeum ideiglenes felügyelője, végül Puls^ky Károly, az orsz. képtár őre mint a kiállítás titkára. Hogy a kiállítás iránt az érdeklődés országszerte fölkeltessék, a központi bizottság számos vidéki bizottságot alakított, melyek egyúttal a kiállításra szánt tárgyak egybegyűjtését s a kiállítás befejezte után a tulajdonosok kezéhez leendő visszajuttatását is eszközük. Végül a teendők tényleges végrehajtására ismét a fentneve- zett urak vezetése alatt a központi bizottságból egy 11 tagú végrehajtó bizottság küldetett ki. A kiállítási bizottságok szervezkedése után még a múlt év nyarán szétküldettek a felhívások. Maga a kiállítás tartama eredetileg ugyan 1883 deczember közepétől 1884 február végéig volt tervezve; czélszcrüségi okokból azonban a megnyitás februárra ha- lasztatván, kiállításunk előreláthatólag május közepéig marad nyitva. Jóllehet már kezdettől fogva nagy érdeklődés mutatkozott a társadalom minden rétegében kiállításunk iránt, mégis annak ily fényes sikerére döntő befolyással volt ö cs. és apóst. hír. Felségének, a vall. és közokt. m. kir. miniszter úrhoz m. évi nov. hó 23-án intézett legfelsőbb kézirata, melylyel a kiállítási központi bizottságnak Dr. Haynalel Lajos bibornok kalocsai érsek vezetése alatt küldöttségileg előadott hódolatteljes kérelmére legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott: hogy az udvari gyűjteményekben levő magyarországi és magyar vonatkozású ötvösmü-tárgyak a kiállításra elküldessenek. — Ettől kezdve egyházi és világi főuraink, műkedvelőink, testületek és magánosok, sőt külföldi kincstárak is a legnagyobb készséggel küldték be kincstáraik legértékesebb tárgyait s féltékenyen őrzött családi ereklyéiket. A még ezután szórványosan felmerülő aggályokat pedig végleg eloszlatta a vall. és közokt. miniszter úr hathatós közbenjárása, ki a kiállítási bizottság kérelmeinek mindenkor kellő súlyt kölcsönzött. Őszinte örömmel constatálhatjuk is, hogy egy-kettő kivételével, minden felszólításunk eredményes volt. De hathatósan elősegítette a kiállítás ügyét a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter úr azon intézkedése is, melylyel két kiállítási bizottsági tagnak a szükséges hivatalos utazásokra szabad vasúti jegyeket és a levelezésekre portomentességet engedélyezett.
