A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma (Budapest, 1884)

HARMADIK TEREM: Világi tárgyak a XII-XVII. századokból

Losonci Antal boros kancsója.

oldalán, hosszúkás, a tálon leírtakhoz hasonló, hólyagokat szemlélünk, vonalas alapon. A hólyagok között, kosfejek, legyek és békák váltakoznak — az utóbbiakon zöld zománcz csekély maradékai vehetők észre. A középső szalagon hat kerek médaillon között a következő feliratot olvassuk áttetsző zöld, zöldes-kék és átnemlátszó szürke, zománczos levelek között fekete zománczban. A médaillon okban domború oroszlán és ember fejek csövet,

171

melyekben pánczélos hermák képezik a csapot, tartanak szájukban; szemeiken fekete hideg zománcz nyoma. A kancsó elején a kiöntő cső, négylábú sárkányt példáz. Pikkelyes testéből két szárny tapad a kancsóhoz. Alsó két karmos lába felett, hidegen vörösre zománczolt apró rák; a két másikban a Losonci czímert, sötétkék áttetsző zománczban, tartja. Tarkóján s gégéjén levelek, légy és béka Hosszú vékony fülei között goticus ízlésű levélkorona -— 17-ik fajta k—kk. Mögötte almát falatozó mókus, ránczos orrán béka ül. Szájában cső, ezen vörös hideg zománcz. Hátul erős fogantyút látunk; felső szélétől, az alsó pártáig van erősítve. Vésett szalaggal körülkötött levelek fedik; közepén lencseforma gomb, mindkét szélén dombormívü levelekkel. Alúl kosfejbe, melynek hosszú füle a kancsó hasához tapad, végződik. Felül ezekhez hasonló fül nyúlik ki a fogantyúból. A kancsó felső szélét párkányolt, függélyes szél képezi, vésett, keleties