A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma (Budapest, 1884)
HARMADIK TEREM: Világi tárgyak a XII-XVII. századokból
Ékszerek a XVI., XVII. és XVIII. századokból. 65 66 Rn. Násfa. Arany, öntött, áttört, vésett észománczos munka. Táblakövekkel kirakott, két rubinton nyugvó, át nem látszó fehér és zöld s áttetsző vörös zomán- czos levéldíszszel ékített, ívalakú mennyezet alatt, melyről nagy táblakö függ alá; Tritonon ülő Amphytrite. E zománczos szoborcsoportot a felső taghoz egy-egy nagyobb s két kisebb aranykarika s zöld, kék és fekete zománczdíszű táblakő fűzi. Az első oldalon Amphytrite fehér zománczos teltét érdes aranyruha fedi. Felül a mellrész kivágásánál keskeny át nem látszó világoszöld s alól az övnél, áttetsző sötétzöld zománcz csíkkal. Jobb kezét, melyben tőrt példázó, aranyfoglalatú, háromszögletes táblakövet tart, szürke és világoskék át nem látszó zománczos sárkányfejen nyugtatja. Balját a Triton vállára teszi. Haja arany, s ebből áttetsző sötétkék zománczos kendő hull le. Két vállán és hasán rubintok, mellén és térdein táblakövek, zöld czipős lába fejét nagy, zománczos foglalatú, rubint takarja el. A Triton alakja ember, ló haltesttel. Az emberi testrész fehér, zománczos és áttetsző kék zománczos, aranyszegélyü vérttel, vállvédei rubintok, hasán nagyobb rubint; a lótest át nem látszó világos lilaszín, patái, áttetsző hamuszín zománczosak; e lótestet a haltesthez egy áttetsző vörös, s egy áttetsző zöld zománczos, csipkézett uszony fűzi, rajta egy táblakő; a haltest maga vájt világoskék zománczos, áttetsző vörös zománczos farkkal. A Triton előtt arany kevéssé zománczos, Amphytrite mögött át nem látszó világoskék s áttetsző sötétkék zománczos sárkányfő, ugyancsak zománczos levéldíszszel. Kétfelől oszlopkák rubinttalpon, egy-egy táblakő s ezeken gyöngy. A hátsó oldalon a mennyezet zománcz rajzokkal, a kövek foglalatának hátsó része szintén kék, fehér és fekete zománczczal ékes. A szobor- csoport hátsó részén Triton fekete zománczrajzú farvédei és Amphytrite át nem látszó világoszöld zománczos czipője láthatók. A levéldísz és egyik sárkányfő át nem látszó fehér, fekete, világoskék és világoszöld s áttetsző sötétkék, sötétvörös és sötétzöld zománczczal ékes. 16-ik század. Kiállítja hg. Esterházy Miklós. 67 Násfa. Arany. Öntött, áttört és vésett munka. Fenn táblakövekkel, áttetsző vörös s át nem látszó fekete zománczczal díszített korona alatt, Amor szabadon álló zománczos alakja. Teste fehér, szemein világoszöld vájt zománczos kötelék, közepén, táblakővel. Balkezében arany-íjj, jobbjában nyíl. Mellén, karjain egy-egy táblakő. A rubintos szárnyú alak, fonalasán vésett alapú zöld és sárga zománczos földgömbön ül, melyet gyémánt abroncs fog át. A földgömb mögött két, keresztbetett nyilas puzdra, egy-egy rubinnal és két nyíl. Az alsó czirádák fekete és kék zománczosak. E felső részről két aranylánczon másik csoport függ, mely vizes bassint példáz úszó kentaurral; rajta kis aranyalak ül. A kentaur halteste aranydiszü, kék, Magy. orsz. ötvösmű-kiállitás. III. <-
