Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)
1940-12-24 / 286. szám
Karácsonyra olcsó könyvet ® Szukitstól Kttlcity u. 1. színház ES MŰVÉSZET sargurigeieszch (Erdélyi Mihály operettjének bemutatója) Aki azt hiszi, hogy csak az angol társaUaJnii •létnek vannak megkövesedett tradíciói, nagyon téved. Székesfővárosunk kültelki szioházaiuak környékén is élnek hagyományok, mégpedig törvényszerű következetességgel." Ilyen " törvényes tiadieió például, bogy minden nyáron megjelenik a kültelki mii intézetben a hagyományos LidéJyioperett Az idei nyárou Sárgarigóleszek ennen köszöntött be a legújabb Erdélyi-opus z, a fészekjen az idén is, mint minden éviién, most is kikelt: a siker. Szegedre kissé megkésve érkezett ez a füttyös erzsébetvárosi sárgarigó, a szegedi közönség karácsonyfájára rakva fészkét. Reméljük azonban a késedelem nem megy a siker rovására és az Erdély i-félo sárgarigó huzamosabb lakója Jesz a szegedi fészeknek. Ezt már csak azért is a legőszintébben kívánjuk, mert a Sárgarigófészek sikerét kizárólagos szegedi sikernek könyveljük el. Meg kell ugyauis újólag állapitanunk és azoknak is tudomására kell búznunk, akik esetleg ezt eddig nem tudták, hogy Erdélyi Mihály »városuiik szülötte* és Alsóváros tístclevényénck válik dicsőségére az a clus fantázia, amely a Sárgarigófészket és opcrellelodcit kitermelte. Az az ciétijiik ezeknek az operetteknek, hogy nem az élettől vannak • uicril\c« és alakjaikon messziről érr.ik a kulisszák illata. Az éleiben nincsenek ilyen •figurák, mint ebben az operettben, do niég csak hasonlók sc, azonban éppen ezért tudunk nekik maradéktalanul örülui és jólzücn nevelni azokon a vicceken, amelyeket talán csak Texasban bírálnának el lukzigoruau. A most bemutatott ope-, rett főhőse egy torockói incoyocske, aki persze nem nyugodhat fatornyos falujában, hanem mint világhírű dizőz bebarangolja uz egész világot és persze mindenütt megérdemelt sikert arat. Sőt az őszülő halántéku Salvini kapitányt is megbóditia, közben hároméves korában elveszített, azóta legénnyé serdült fiát is megtalálja. Amint látható, ebben a..tekintetben tehát a Sárgarigófészek u 19-ik századbeli francia rémregények "népszerűségével, is vetekszik. A dizőz-ncinzctesasszonyt Antal Ila játssza mindvégig hamisítatlan torockói stílusban, csengö hangjának teljes birtokában. Partnere az őszülő halául ék u Salvini kapitány szerepében Ignáth Gyula, aki kihasználva azt a ritka alkalmat, bogy végre énekes szerepben léphet fel, gyönyörűen énekel a. második felvonásban egy igazán júlsikerült szeriőz dalt. Az elveszeit" cs" megtalált gyermek szerepében nagyou hejre surbankó legény Balajthy Andor, mig » humor frontján a mindig eredeti Nagy Erzsi, a megveszlcgetően csinos Jurik Julcsi, Szokolv és Solymosy versengenek .fáradhatatlanul, A" cselekmény menetét jólsikérült táneszámok tarkítják. Különösen tetszik Yáinossy Nagy Lajos és Fehér János szlepptáncn és a Jurik Szoboly—Solymosy hármas által előadott apacstáuc, amely "megérdemelne egy uj előfüggönyt. Igy a Faust boszorkánykonyhájának hátterével túlságos misztikus hatást vált ki ee a szám a nézőből. A vasárnapi bemutatón meglepően kisszámú közönség nézte végig a daraboL A publikum nyil. ván a karácsonyi ünnepekre spórol. A spórolásnak jó szjuházi szórakozás lesz a jutalma. Jó mutatást kívánunk. (_ ász) —oOo A magyar filmgyártás karácsonyi ajándékul nem kedveskedhetett volna különb attrakcióval, mint a karácsonykor bemutatásra kerülő TOKAJI ASZU-vul. Az a páratlan siker, ami ennek a pompázó magyar darabnak a nyomában jár, elöhirnöke volt, unnuk, bogy a TOKAJI ASZU, filnnáU iozaía valóban a kunyhótól a palotáig lázba hozza a sziveket, könnyet csul a szemekbe, vidámságot a lelkekbe és oly sikersorozatot indit .cl, uniílyeuekbez fogható a magyar film történetében kei®, vés fordul elő. A filmmel kapcsolatban elég, ha megemlítjük Fetják. Sárinak, a uiagyar szinmű> észet büszkeségének a főszereplő TARCALI DARA ZS KATALIN ulukitására, olyan szerepére, urait a Tokaji aszúban más nem is játszhatna el. A vidéki tekintetes Asszonynak monumentális portréját festi meg l'edák Sári Tareali Darázs Katalinban, ízes beszédének élvezetes zamatjával, a gördülő mese ezernyi csillogó epizódjának központjában felejthetetlen élményt vált ki. Ez az a magyar film, amit már régóla várunk, amelyben témát, zenét, szereplőket, rendezést a legtökéletesebb összhangban kap meg a közönség. A szegedieknek külön öröm, bogy a Belvárosi Mozi bemutatója a legszebb karácsonyi ajándékot prezentálja Fedák Sári tízezernyi itteni hívének, s-üOo— A VÁROSI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Kedd délután: Napsugárba. (G'yermekopereltbemutató. Mérsékelt helyárak.) Kedd este; Nincs előadás. . Szerda délután 3 óra: Feleség. (Szinmü'. Mérsékelt belyárak.) Szerda délután 8 óra: Sárgnrigófcszck. (Rendes esti helyárak.) Szerda este 9 óra: Sárgarigófészek. Csütörtök délután 3 óra: Tokaji aszu. (Mérsékelt helyárak.) Csütörtök délután 6 óra: Sárgarigólcszek. (Rendes esti helyárak.) Csütörtök este 9 óra: Sársarisöfészek, Péntek este: Sárga rigó fészek. (Premierbérlet 11.) Szombat délután: Selmeci bál. (Rádiókőzvclités a szinházból.) A SZINILA ál IRODA HÍREI: Ma csak egy előadást tart a Városi Színház. Délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal Nagy, Erzsi, a Városi Szinház művésznőjének és Pá la* Györgynek kctfclvonásos gyerrackoperellje, « •Napsugárkas kerül előadásra a szintársulat cl* sőrendü tagjainak felléptével. A szerepeket Foga, rassy Mária, Sándor Iza, Jurik Julcsi, Nagy Erad, Krémer Böske, Márky Géza, Horváth Jenő, Szokoly Gyula, Solymossy lenre, Bessc Miklós játsszák. A gyermekek között értékes dijakat osztanak kL Amig a Jézuska a karácsonyfát diszití* a jó gyermekeket a szinház szórakoztatja. Karácsonykor: Sárgarigófészek. A szentestén a szinház nem tart előadást. Karácsonykor: Sárgarigófészek. Szenzációs a szinház karácsonyi műsora. Négy* szor a -Sárgarigófészeki, egy szer a »Felesége, egyszer pedig a »Tokaji aszu® (huszonnegyedszer) szerepel a játékrenden. Mindenki az ízlésének megfelelő darabot választhatja ki a remek ctüsorból. A •Sárgarigófészek® minden előadása rendes esti helyárakkal kerül szinre. A háromórai előadások mérsékelt helyárakkal mennek. Karácsony mindkét napján három előadást tart a színház. Karácsonyra semmiféle kedvezmény nem érv lénye-. ív ELITE W hölqyfodrász és kozmetikai szalon munkája elismert. Hajfestés, lartósondolálás, arckezelés, tartó* szempiüafestés. Estélyi frizurák és kikészítés. Wfién lienv S. Telol'oui t FILM Dankó Pisia (Bemutató a Kojzó Moziban) . A szegedi felsőváros garabanciás cigánylegónyc szobrot kapott a szegcdi lombok alált — nz első cigányszobor! — és e muló márvány-dicsőség után alakja (helyesebben költészete) 4 helyet kapott a világot jelentő vásznon is (a hiány talán csak abban van, hogy ez a tíszaparti szobor nem kaphatott helyet a vászuon . . .). Kétségtelen, a magyar filin fejlődését jelenti, hogy cz a szobor elkészült, bogy végre annyi tcmplomegerc-történet és karrier-regény Után hőse és középpontja lehet a mozinak egy cigánylegény, aki költő volt. Nagymibály Sándor régi szegedi kollégánké a harcos érdem, hogy a mozi boulevard-nvilvánossága niegnyilt egy költőnek, a magyar daloknak — aki ehbez a munkájához magával vitte múltjának mindig kisérő és szivének kitörölhetetlen szegedi ritmusát. A gondol a t gyengéd és szeretetteljes, cz fonódik rá az egész mesére, amelynek fátylai és szalagjai között az író filmszerű keretet, szinte színpadot kiváut teremteni a hegedűs számára. Természetesen az anyag minősege mellett a színpad kapott élesebb megvilágítást és maga a hegedűs felöltöztetett szereplője lehet a színpadnak. Érezzük, ehhez a filmstoryhoz mcso kellett, az iró képzelete teremtette meg azt a világot, amelyet a film követel. Dc ha az élő regény szegcdi színpada nem is lehetett hiteles — költői álom cs érzékeny mese nélkül sivár volna a valóság —, legalább Dankó Pista költészete meg-megszólal a mozivásznon és ez Nagymibály Sándor irói érdeme. A film megvalósítására az annyi kitűnő 'és sikeres alkotásról ismert Mester-film vállalkozott, amely csatasorba állitotla az egyik legművészibb fcecsvágyu fiatal rendezőt, Kalmár Lászlót. A kompozíció kitűnő és hatásos, a ritmika majdnem zavartalan, a fotografálás helyenként a legjobb franciákra emlékeztet, — mégis valami hiányzik az egészből: — Szeged. Nincs egyetlen kockája, egyetlen képe sem cnuck az érzékeny és hatásos filmnek, amely Szegeden készült volna, amely Szegedet idézné, legalább a filmjáték elhitető hitelességével. Már pedig Dankó Pistát ncut lebet elképzelni Szeged, u szegcdi levegő nélkül, ezek a dalok ebben a hangulatban kaptak rezonanciát és örökéletet. És elvégre Dankó Pista mégis Felsővaroson született ... Ila csak néhány filnunásodpercre Szegedre került volna a felvevőgép, mindenesetre nem jelölték volna Szegedet egybén lankás dombok, hatalmas folyamra incselkedő ívelések és _ bogy miért ne emiitünk — az egykori »Hungáriát« nem lehetett volna nagyúri, majdnem párisi fényű Café-restaurantiiak képzelni. Szegedből és ami még több: a Tiszából semmi sincs a filmen, nem is volt álkalmas erre a műterem, még arra sem, hogy valami kuiisszaferzetz velitse a szegedi város homályos sziluettjét. Az pedig találóan a meséhez tartozik, hogy Dankó Pista Pesten egy lámpafényes kávéházban ismerkedett meg csak ugy véletlenül P ó s a Lajossal, a Dankó-nóták szövegírójával ... És talán emlékezünk még Kukacra is, a jó Urbán Lajosra, akinek alakja háromszorosan is bijefér ('és mindeneseire kissé idegen tőle) a kitűnő Tompa Pufi alakitásába. Do mindent összevéve, Deiukó Pista mégis helyet kapott a világot jelentő vásznon és a szegedi cigánylcgény dalai mégis megszólalnak a hitelességhez kevéssé bü, mesés moziban. Azt a jelenetet pedig, umikor Dankó Pista a vengerka Rózsival csárdást táncol a mosizkvai Yard-mulatóban, vagy amikor az »Lllőrölt a hegedűm® a szemünklállára száll fel a magasságba, nem lehet elfelejteni, a nézőtér köunyc csillogja. A couleur locale tévedései és annak rózsaszínű szárnyai mellett mégis köszönet jár érte, hogy a szegedi garabonciás cigány hegedűsből a film mégsem csinált amolyan magyar Johann Straussc-olajnyomatoL Mindenesetre sokak szivében indit majd meleg dobbanásokat cz a hatásosan szép magyar film és mindencselre ujabb ezreket hódit és könnyez tef meg a magyar muzsikának. Ebben igen jelentékeny része van Jávor Pálnak, aki őszinte színészi készséggel, benső melegséggel, helyenként drámai erővel mintázta meg ezt a Dankó Pistát, aki egyik legjobb színészi alakítása. A két lcár©f — aki végigkíséri a cigányköltö életét —, Si« mor Erzsi cs Lukács Margit alakitja nemcsak szépen, de gyengéden és színesen. Ki kell emelni a kitűnően összehangolt népes együttesből Rózsahegyi Kálmánt és Tompa Pufit. Mosoly, könny cs myilt kép® alatt kirobbanó taps kisóríe a hétfői bemutatót, amelynek hangulata és sikere eleven erővel hirdeti a Dankó-nóták hatását és azt a szeretetet, amellyel a magyar közönség magához ölelte ennek a szegedi cigánynak alakját. Nyilván a magyar film egyik legsikeresebb alkotása lesz Nagymibály Sándor cs a Mcslcr-tilm munkája. (v.J * A bemutató előtt egész kis előadóéra hangsúlyozta a fiira bemulalásának és szegedi, első előadásának ünnepét. A Dankó Pista-Társaság a mozivászon elölt villámhariftverscuycn kívánta mélyebbre hangolni a cigányköltö emlékét. Három hatásos és gyors előadás is idézte, magyarázta Dankó Pistát: dr. Lugosi Dünir, dr. Némedy G'vula és Nagymibály Sándor, a filmregény .ir'ója emlékezett a dalok költőjéről, dalait dig Mózesné Junker Klára, Szűcs Sándor, a Visszhang Dalkör és Boldizsár Kálmán zenekara mulatta be sűrű tapsok között, hatásosan. Karácsonyra ajándékot ünlá tag. CET Gásjár-llta'szertarMI Szói-hanyl-t/r 7-
