Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-11 / 81. szám

i úíöttem... Gondoltam, hogy egy kissé elká­bítom. Kettőt ütöttem rá, ha jól emlékszem, de hogy hol ütöttem meg, azt nem tudom... Csak arra eszméltem fel, hogy vért látok és az én kezemből is patakzik a vér. Ugy lát­tam, hogy elvesztette az eszméletét. Ekkor az ágyból egy dunnát dobtam a fejére és az iaytakaróml lefüggönyöztem az abla­kot, nehogy valaki belásson. — Katona Veron nem mozdult. Bementem a szobába, keresni kezdtem a pénzt, de csak az ékszereket találtam meg: gyűrűket, lánco­kat. Ezután újra a konyhába mentem. Ka­tona Veron addigra magához tért és amikor meglátott, megszólított: — Ugyan jó ember — mondotta —, segít­sen felülni, mert nagyon rosszul vagyok... Tegyen föl a díványra... — Nem tehetem — válaszoltam —, mert em nincs időm, nekem sietni kell, nehogy elfogjanak... — Ahogy igy kérlelt, annyira megsajnál­tam, hog;/ szivesen feküdtem volna ekkor én az ö helyébe... Annyit mégis megtettem, hogy a dunnával feltámasztottam a derekát. Erő­sen vérzett. Éh azután kezet mostam és el­rohantam. Az uccán futás közben el is vesz­tettem a vésőt. Az ékszereket otthon eldug­tam... „Csak lopni akartam .. Gladics György természetes hangon, minden különösebb meghatódás nélkül meséli el a szörnyű percek eseményeit. i — Mondja — kérdezi az 'nök —, azzal a szán­dékkal ment mn~a oda, hogv megöli az asszonyt* — Alem, nem! — tiltakozik a vádlott — in esek lopni akartam. Nem akartam őt bántani, kértem, hogy engedjen távozni, de ő kiáltozott. Később már azért ütöttem, hogy elkábítsam és lophassak. A zsinegelésre vonatkozólag előadja, hogy nem hurkolt zsineget «? asszony nyaka köri, nem akarta öt megfojtani, később még a dunnát ls levette a fejéről, nehogy megfulladjon. Valószínűnek tartja, hogy a zsinegelési nyomok a körmétől származnak. Elmondja még, hogy a Csillagból való szabadu. lása után női kézimunkákat készített a lakásán, ebből élt, amig a karácsonyi szezon tartott Ami­kor már nem kézimunkázott, édesanyja segitette, ald az utolsó falatot ts megosztotta vele. A másik vádlott lagad A tárgyalás legérdekesebb r<ísze Morvay György kihallgatása volt Morvay igy iezdte a vallomását: — Nem nagyok bűnös. Szabadulásunk után, feb­ruárban kezdtünk Gladíccsal a lopásokról beszélni Ha jól emlékszem, közösen határozlnk el, hogy lopni fogunk. Katona Veronról nem szóltam neki, de lehet, hogy a Csillagban elmeséltem, hogy ott loptam egyizben. Nem mutogattam meg Gla. dlcsnak a helyszint. Egyszer mentünk ki a Ren­dező-pályaudvarra és akkor kíváncsiságból benéz­tem abba a házba és mondtam Gladicsnak, hogy itt laktam. De másról nem volt szó... Szembesítés Az elnök ezután felszólítja Gladicsot hogy mondja a szemébe az igazat. Gladics feléje fordul, mire Morvay azonnal beismeri a dolgokat. Morvay azután még néhányszor tagadni próbál, tagadja, hogy osztozkodásról lett volna szó, hogy ő nyito­gatta volna a Joaehim.féle lakást, de a szembesí­tések után azonnal vall. Ez az esőt megismétlődik többszőr. Elég, ha az elnök egyet int Gladicsnak, az azonnal Morvay felé fordul, mire Morvay lehorgasztja a fejét és — vall. Elmondja, hogy hazament a kérdéses délelőtt alibit igazolni, mert tudta, hogy a rendőrség elsőnek őt fogja gya­núsítani. Azt azonban vé^ig tagadta, hogy ölésről szó esett volna közöttük. A különböző jegyzőkönyvek ismertetése után dr. Jnnkovics László orvosszakértő terjesztette elő vé. leményét Véleményében azt állította, hogy való­színűleg a gyilkos zsineget is használt. Katona Veron utolsó szavai Ezután Katona Veronnak a halálos ágyon tett vallomását olvasták fel: — Bejött a fiatalember és lakást kei-esett. Nincs DfiLMAGYARORS/ VO lakás — mondottam —, mire nekem ngrott és azt kiáltotta: — Most meg fogsz halni! Add ide a pénze­det! ..' — Kértem, hogy ne bántson, nincs pénzein* pedig volt száz pengőm a kályhába elrejtve. Fel­kapta a szódásüveget és ütött, csak akkor engedett et, amikor már mozdulni sem tudtam. Gladics György megjegyzi, az elnök kérdésére, hogy azt mondta az asszonynak, hogy adja oda a pénzét, de halállal nem fengegette. Dr. Mihályffy István ügyész a vádirat szerint kérte bűnösöknek kimondani a vádlottakat Dr. Balogh Bé­la, dr. Jeterniciky Akos védőbeszéde után az elnök megkérdezte a vádlottakat, hogy van-e valami mondanivalójuk. — Nincs, mindent elmondottunk — válaszolták. Az Ítélet Az itélet rövidesen kész volt. Feszült ér­deklődés közepette olvasta fel az elnök: Gladics György bűnös rablás bűntetté' —w^mm (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a Délmagyarország azokról a technikai komplikációkról, amelyek a fehértói rizster­melési kísérletek végrehajtása körül felmerül­tek. A mérnöki hivatal számítása szerint ugyanis nehéz problémát jelentene a rizsföl­dek vízellátása, mert három ártézi kut vize csak nyolcvan nap alatt árasztaná el a kívánt területet megfelelő mélységű vizréteggel. A szakértők, akik a kisérlet végrehajtására vállalkoztak, pénteken délelőtt megjelentek a polgármesternél, akivel hosszasan tárgyaltak a kérdésről. A tárgyalások után a következő szakszerű felvilágosítást kaptuk a rizstermelés problémájáról: Magyarországon rizstermelő kísérleteket már ré­gen és többen végeznek. A főldmivelésügyi minisz­tóriumon kivül Schmidt Rezső okleveles gazda és Politovszkg István ny. vezérkari ezredes ért ei Csonkamagyarország területén jelentős eredmé­nyeket. Schmidt Kisázsiában nemesített turkesz­táni rizzsel kísérletezett éveken át és Bulgáriában, ai ány ag már mostoha éghajla'i körülmények kőzött, továbbtermesztve, olyan rizsfajtát állított elő, mely. nek ter.yészi leje annyira rő'M, hogy a magyar éghaj­laton is eredményekkel kecsegtet Ezzel az akkli­matizált turkesztáni fajtával az utóbbi években Abonvban és Mezőturon figyelemreméltó eredmé­nyeket is ért el. A mezőtúri rizstermést meg­vizsgálta a spanyol rizskisérleti intézet Valenciá­ban és ugy találta, bogy minősége a legjobb spanvol fajtákkal legalább is egy sorba állit, ható." Schmidt és Politovszky kezdeményezte tavaly az első fehértavi kísérletet is, mely azonban az előre nem látott vízhiány miatt nem vezetett eredményre.. De nem a tavalyi aszály volt ennek az oka, hanem a kiszemelt ártézi hut elégtelen volt Ugyan­csak ők javasolták most a városnak az njabb kí­sérletet. Az ajánlatot Somogyi Szilveszter polgár, mester vizsgálta felül az Alföldkutató Bizottság be. vonásával. A polgármester már két hete vizsgáltatja szak­értőivel az ajánlatot, vizügyi szempontból — mint­ho*y a kérdés szorosan egybefügg a tervezett hal­gaulasággal — Papp István, az ár mentesítő tár­sulat igazgatója, Buócz Károly főmérnök és Pávó Ferenc tanácsnok vett részt a tárgyaláson. Be­szerezték Fischer Frigyes miniszteri tanácsos­nak, a főldmi .elé:;j-Tyi minisztérium halászati szak­értéjének véleményét is, amely színién kedvező. A polgármester álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy mivel a városnak a kisérlet nem kerül pén­zébe, semmi akadályát sem látja a végrehajtásnak. Schmidték ajánla'-a ennek *negfelelően ugy szól, hogy a város erre az évre átengedi a kísérletre a létesítendő lialpazdaság mintegy 100 holdnyi IV. számú medencéjét. Biztosítja a város továbbá a szükséges vízmennyiséget is azáltal, hogy a hal­gazdaság részére fqrandó ártézi kut közül hármat az ármentesitő társulat utján már most elkészíttet. Tekintettel arra, hogy a 156 milliméter átmérőjű kutak percenként 1000 liter vizet adnának, a há­rom kut napi vizmennyisége körülbelül 4000 köb­métert (tonnái) tesz ki. 100 hold 5 centiméteres vízréteggeí való elárasztásához szükséges 30.000 tonna. Hogy ez a vízmennyiség az ismételt el­árasztásokhoz idejében és egyszerre rendelkezésre álljon, a VI. sz. telelő medencében tároltatnék 1031 ánriTTs 1t. ben, mint lettes és lopás bűntettének kísérletében, mint tettestárs és ezért a biróság őt 15 esztendri fegyházra itélte. Morvay Györgyöt a bíróság lopás bünteti tében, mint bűnsegédet és lopás bűntettében,J mint teltest itélte el 2 esztendei fegyházra. Morvayt azért itélte el a biróság csak miní bűnsegédet és csakis lopásban, mert közö« sen határozták el a lopásokat, tehát nem huj­tolta fel Gladicsot és nrm rablásról, t'íK/gjj ölésről, hanem csak lopásról beszéltek. — Az itélet ellen fellebbezek — mondottat Gladics —, mert nagyon súlyos. 1 Fellebbezett az ügyész is, a védő ls, egye. dűl Morvag nyugodott meg. A folyosón Gladicsot síró édesanyja várfaj A gyilkos fegyőrei mellől kíváncsian kérdezta meg édesanyjától: — Miért ült itt künn? Miért nem jött bef, J és egyszerre volna a rizsföldre bocsátható. A' kívánságok teljesíthetők anélkül, hogy a város egyetlen fillért is áldozna a rizstermelő-kísérletre. A város a kísérlettel a kővetkező előnyökre tenne szert Ha a kisérlet nem is sikerül, körülbelül 3000 munkanapot jelent a rizstermelők költségén elvégzendő földmunka és a termeléssel kapcsolatod mezei munka. Ezenfelül a halastó talaja meg. munkáltatván, az esetleg termést nem adó rizs-i növényzet korhadó szára és gyökere a legkitűnőbb* trágyát és eleséget ui/.lositja. Ha ellenben a kisér­let sikerrel járna, az ajánlattevők a Fehértónak a halgazdaság céljaira le nem foglalt részén jövőre •—500 holdon termelnének rizsét, 10 éven át ie'e tő bért fi etnének az eddig parlag területe kért, 15.000 munkanapot Igénybevéve, többszáz család­nak biztositanának munkát és legkevesebb 10.000 mázsa rizsterméssel Szeged gazdaságát jelentős uj forrással gyarapítanák. A polgármester ezért most azon van, hogy a kí­sérlet sikerének főfeltétele: a viz biztositható le­gyen és hogy a város műszaki közegei mindent megtegyenek a szükséges ártézi kutak idejében való elkészítésére. A Szegedi Alfőldkutató Bizottság a rizsterme­lési kísérletekről az alábbi nyilatkozatot adta: — A Szegedi Alfőldkutató Bizottság a tervezett rizstermelési kísérletet pusztán tudományos szem­pontból kiséri figyelemmel. Sem szakvéleményt nem adott, sem a kisérlet előmozdítására, vagy megakadályozására okot nem látott fennforogni. A bizottságot sem balsiker, sem csalódás ennélfogva nem érheti, ellenben — ha a kisérlet valóban végrehajtatik — igen fontos tudományos errd­ményt sikerül biztosítani. Gazdasági szempontból ugyanis nagyon fontos volna, hogy a kisérlet ered­ményes legyen, tudományos szemjxintból azonban az is jelentős eredmény, ha végre csupán annyit állapítanának meg, hogy a Fehértó szikes talaja ilyen mezö<jazdasági célokra alkalmatlan. Eddig csak elméleti viták folytak, de elmaradt a reális bizonyítás. Tudományos szempontból a negntiv eredmény is jelentős eredmény, mert végét veti a meddő vitának. — Reméljük, hogy mikor újra hallatjuk szavun­kat, örvendetes eseményekről adhatunk számot bár tudatában vagyunk annak és egyáltalán nin­csen kizárva, hogy kiábrándító tényekről besr.á­molva, a kísérletek további folytatását nem lesz módunkban ajánlani. A legjobb órák, lapszobb ékszerek mélyen leszállított árban résxlelffselésre ts. Javltátok lélArhan. (jyori Rseia KiaU»u-<er 233 Költözködéseket féree<n«nte« buiorkncsl«bao legolcsóbban vállal Csala Dezső, Kelemen ucca 3. szám­Hátul a* udva ban. 150 Telefon: 28—02. Sarok üzlethelyiség Mikszáth Kálmán ucca 12 sz. alatt (Valéria tér sarok) málus í-ére Klöflé. 245 Érdeklődhetni uavanott L emelet 1. sz. alatt. A szegedi rizstermelés! kísérletek Szakértői vélemény és az Alfőldkutató Bizottság nyilatkozata

Next