Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
137 napoknak 64%-ában), pedig ennél még több is lehetett. Ezen a nyáron a 92 nyári nap közül 60 volt harmatos, azaz az összes napoknak 65%-a, pedig 1924-ig az ármentesítés már jóformán befejeztetett. De ezt az évet megelőző időről még említek két nagyon száraz esztendőt, 1917-et és 1907-et, amikor csak 45, illetve 32 harmatos nap volt, sőt a három nyári hónapban csak 19, illetve 14. Ebben a két száraz esztendőben tehát, még talán a kedvezőbb régi időkből veszem ezeket, 20, illetve 30 évvel ezelőttről, a nyári harmatos napok száma az összes napoknak csak 21, illetve 15%-át tette ki. Ezt is csak meteorológiai okokkal tudjuk megmagyarázni, de semmi köze az ármentesítésnek sem a kedvező, sem a kedvezőtlen körülményekhez. Nem azt tagadjuk hogy vizek közelében nincs több és gyakoribb harmat, csak azt tagadom, hogy az Alföldön — akár az ármentesített vidékeken is — az ármentesítés következtében megszűnt volna a harmat. A vezetésemre bízott tudományos Intézet igen behatóan foglalkozik az alföldi kérdésekkel és újabban mikroklimatikus kutatásokkal is. Erről tudományos társaságokban tartott előadások, szakfolyóiratokban megjelenő tanulmányok és az Intézet kiadványai tesznek tanúságot. A Magyarország csapadékviszonyairól megjelent munka pedig végre megismertette az Alföldön a csapadék átlagos eloszlását. 1) Kompolton — éppen az én kezdeményezésemre — rendszeres harm atm éréseket 1931 óta végeznek. (Ez megindult még azon idő előtt, mielőtt kiváló ,,Alföldkutató"-k hallottak volna a mikroklímáról.) A kiváló német növényfiziológus, néhai Hiltner által szerkesztett elmés műszert itthon a Meteorológiai Intézet műhelyében elkészítettük és immár 5 éve van működésben. Minden egyes harmatot (májustól-októberig) feljegyez és 1 ezredgramm pontossággal le is mér. Ezek a pontos mérések, amelyeket dr. Steiner és Fleischmann dolgoztak fel az 5 évről, azt mutatták ki, hogy a harmatos napok száma az Alföld északi peremvidékén is elég nagy és harmat nagyon sokszor még 2 méter magasságban is erősen jelentkezik. Még nagyobb a harmat természetesen a talaj közvetlen közelében. Az elmúlt 5 év alatt akárhányszor 2 méter magasságban még is a 2/ 1 0 mm-t meghaladó volt a harmat mennyisége, ami azt jelenti, hogy 1 m a felületen 2 deci harmatvíz vált ki. Ezzel foglalkozó munkát éppmost jelentette meg a Magyar Meteorológiai Társaság segítségével a Meteorológiai Intézet. 2) Az alábbi II. táblázat az Alföld különféle vidékeiről még a harmatos napokról nyújt egy kis áttekintést. Itt vannak Kunszentmiklós, Fegyvernek és Kompolt harmatmegfigyelései, sőt utóbbi helyről azok a napok is, amelyeken mérések történhettek. Ki kell emelnem ebből a táblázatból, hogy az utóbbi („elsivatagositott") 5 év alatt az Alföldön Kunszentmiklóson májustól-szeptemberig átlagban 71 harmatos nap van, azaz az összes napoknak 46%-a, Fegyverneken a számuk 95, azaz 62%, és végül Kompolton a mért harmatos napok száma 53, azaz az összeseknek 35%-a. Kétségtelen, hogy mindenütt ezeket meghaladó volt a harmatos napok száma. Még a tavalyi rendkívüli forró nyári félévben (máj.—szept.) is Kunszentmiklóson 62, Fegyverneken 81 napon volt harmat és Kompolton 47 napon mérhető is volt. (Ezt nevezik ,,élsivatagosításnalc," aminek hangoztatásával a külföldön is félreverték a harangot, amivel végeredményben a magyar termelésnek is ártanak.) A levegőnedvesség. Az Alföld állítólagos éghajlatváltozása kérdésében írott első dolgozatomban 3) figyelmen kívül hagytam a levegő nedvességét, most azonban, hogy annyira előtérbe állították ennek az elemnek eltűnését, szükségesnek tartom, hogy reámutassak arra, hogy itt sem mutatható ki más, mint aminek természetszerűen következnie kell. Az időjárás a mi szárazföldi éghajlatunk mellett állandó
