Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
60 A mentesített területen a közlekedési viszonyok lényegesen megjavultak és azon műutak és vasútvonalak épülhettek ki. Az ármentesítéssel a letelepedési viszonyok nagyot változtak, mert a mentesített terület a szinte megszámlálhatatlan tanya létesítésével egészen benépesedett. A társulta érdekében legtöbbet munkálkodott : Strada Béla, DabóczJcy Dezső elnökök, Barócs János, Bay Ferenc és Becker Mihály igazgató-főmérnökök. 11. Középtiszai Ármentesűő Társulat. A Tisza szabályozása céljából 1846-ban alakult a „Hevesi társulat“, melynek területe a Tisza jobbpartján Egertől Csongrádig, a balparton pedig Tiszafüredtől a Körösök torkolatáig terjedt. Működését 1850-ben kezdte meg, azonban rövid idő múlva kisebb társulatokra oszlott. A „Hevesi társulatiban maradt érdekeltek közül 1858-ban megalakult az „Örvényabádi társulat“, 1864-ben a „Fegyvernek—szakállosi társulat“ és végül a még fennmaradt szalók—taksonyi, tiszaroffi és gyenda—tiszabeői öblözetek érdekeltjei 1876-ban „Szalók—tiszabeői társulat“ név alatt egyesültek. Ezen felsorolt társulatok közül az „Örvény—abádi“ és a „Szalók—tiszabeői társulat“ 1882-ben „Középtiszai ármentesítő társulat“ cím alatt újból egyesült. 1885-ben az 1884. évi XIV. t.-c. alapján közérdekből és egyöntetű árvédelem érdekében a miniszter elrendelte a középtiszai és törökszentmiklósi és fegyvernek—szakállosi társulatok egyesítését, ami meg is történt s 1886 január 1-ével a mai „Középtiszai ármentesítő társulat“ néven kezdették meg közös működésüket. A társulat árterülete természetesen a fentebb vázolt változások következtében folyton változott, mígnem az 1886.-i egyesülés és a szomszédos „Alsószabolcsi ármentesítő társulat“ és a „Berettyó-—körösi vízszabályozó társulat“ területei közötti határvonalnak 1891. évi miniszteri megállapítása a társulati árterület mai elhatárolására vezetett. A társulati ártér Heves és Jász-Nagykún-Szolnok megyében a Tisza balpartján Tiszafüred és Szolnok között fekszik. Északnyugatról a Tisza, északkeletről magaslatok és az „Alsószabolcsi tiszai ármentesítő társulatinak megállapított határvonala, délkeletről a volt „Hortobágy—Berettyó vidéki belvizeket szabályozó társulat“ hortobágyi csatornájának jobbparti töltése, délnyugatról pedig a magyar államvasutak mezőtúr—szajoli fővonalának töltése határolják. A társulat székhelye Tiszaroff. Ügyeit 30 tagú választmány intézi. A társulat hatósági szempontból Jász-Nagykún-Szolnok vármegye és műszaki szempontból a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A mentesített terület 318,179 kát. hold és pedig : Ártéren kívüli terület..................................... 72,851 kát. hold Beltelek ............................................................ 5,929 ,, ,, Utak, terméketlen ............................................ 6,480 ,, ,, V asúti terület ................................................ 877 ,, ,, K . Á. T. saját területe ................................. 2,288 „ „ A többi 229,754 kát. hold pedig szántó, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas.
