Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
90 km2 területet öntött el. 1888-ban töltésszakadás nem volt, de a Tisza- lök—Tiszadada közötti partszakaszon átömlő víz az 1855-höz hasonlóan a Nagysárrétre, majd a Hármas-Körösbe vonult le. Ez alkalommal a már addig épített töltéseket megvédték, de az árvíz a töltések mögé kerülve a Tisza-vidéki árteret is elöntötte. 1888 óta a terület gátszakadásból vagy meghágásból árvizet nem kapott. 1.243 A Nagykunság északi része ármentesítésének fejlődése A 2000,7 km2-es terület a Tisza Tiszaörvény—Szajol (427—342 fkm) közötti szakaszának bal partja, a Hármas-Körös Kunszentmárton—Hortobágy—Berettyó közötti szakaszának jobb partja, majd a Hortobágy—Berettyó és Németéri-csatorna között helyezkedik el. ÉNy-ról a Tisza bal parti töltése, majd ehhez csatlakozva D-ről a MÁV száj öli hídfeljárótól a vasúti töltés Törökszentmiklósig, Ny-ról Törökszentmiklós és a kunszentmártoni MÁV-híd között a Törökszentmiklós—Csépa közötti hátság K-i lejtője, K-ről a Tiszafüred—Karcag közötti halmok lejtőinek lábvonala, majd a Németéri-csatorna és a Hortobágy—Berettyó töltése, D-ről pedig a Hortobágy—Berettyó torkolata alatt a kunszentmártoni hídig a Hármas- Körös jobb parti töltése az ártér határa. Terepszintje a Tisza mentén Örvény alatt Tiszaszőllős környékéig 88 mAf, Tiszabura felett 86 mAf, Tiszabő felett 85 mAf, Szajol környékén 84 mAf körül, Németéri-főcsatorna mentén 86 mAf, a Hortobágy—Berettyó mentén 85—83 mAf, a Hármas-Körös mentén 82—83 mAf körül van. Az ártérből jelentős területű szigetként emelkedik ki a Tiszafüred— Karcag, Pusztataksony—Fegyvernek és a Törökszentmiklós—Csépa közötti fennsík. Árvízi borításainak egyrészét ÉNy-ról a tiszaörvény—száj öli szakaszon átömlő nagy tiszai árvizekből kapta, másrészt K-ről és D-ről a Berettyó és Körösök öntötték el. A Tiszaörvény alatt átömlő árvizek, ha fel- töltötték a Tisza menti árteret, egy részük a Tisza—Körös vízválasztó mélyebb szakaszait meghágva eljutott a Berettyó—Körös-völgybe, majd azok árvizeivel egyesülve Csongrádnál tért vissza a Tiszába. Az árteret az 1970-es években épített, a Tisza 405 fkm-e és a Hortobágy—Berettyó 17 fkm-e között nagyjából É—D irányt követő Nagykunsági öntöző főcsatorna osztja meg. A K-i, Nagykunsági öblözetre, melynek területe 924,5 km2, amiből ármentesített 803,5 km2, ártéri sziget 121,0 km2. A Ny-i Fegyvernek—Mesterszállási öblözetre, melynek területe 1076,2 km2, amiből ármentesített 966,6 km2, ártéri sziget 109,6 km2. Az Öntöző főcsatorna a hosszan elnyúló fennsíkok, illetve szigetek között ármentesített területeken halad. A Ny-i öblözetben van a Pusztataksony—Fegyvernek és a Törökszentmiklós—Csépa, a K-i öblözetben a Tiszafüred—Karcag közötti fennsík. A terület ÉNy-i védvonalát, illetve töltéseit a Tisza-szabályozás indultával alakult nagy Hevesi Társulatból kivált és önállósult hat kisebb Ti- sza-balparti társulat: az Örvény—Abádi, Szalók—Taksonyi, Roffi, Gyen- da—Tiszabői, Fegyvernek—Szakálosi és Törökszentmiklósi Társulatok építették ki a múlt század 50-es éveiben és fejlesztették a hat társulatot egyesítő Középtiszai Ármentesítő Társulatnak a 80-as években történt megala143
