Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

be. Az átépítés után az egész vonalon 20 Mp tengelynyomású járművek közlekedhetnek 60 km/h sebességgel. Debrecen—füzesabonyi vona­lon a tengelynyomás 18,5 Mp, a sebesség 60 km/h. A vonal kor­szerűsítését a MÁV az V. ötéves tervben elkezdi és kb. 1980- ban befejezi. A vonal átépítése után a tengelynyomás 20 Mp és a sebesség 60—80 km/h lesz. A vonalak átépítése egyszerű korszerűsítéssel történik, ami által a vonalvezetésben nem történik változás. A nagyobb se­bességnövelés több költséget je­lentene. A vonalakon jelenleg vegyes vontatással történik a személy- és áruszállítás lebonyolítása. A kedvező járműbeszerzés hatá­sára a két utolsó vonalon meg­szűnik a gőzvontatás. A kisúj­­szállás—kál—kápolnai vonalon később is gőzvontatás marad. A vasúti mellékvonalak köz­úti csatlakozása a térségben megoldódik, a fővonalak állo­másain a csatlakozás biztosított. A közlekedéspolitika menetren­di részét az üdülési idényre meg kell majd tervezni, a kulturált utazást biztosítani és a vertiká­lis kooperációt a közúti és vízi közlekedéssel megvalósítani. A két vasúti fővonal állomá­sain szükség szerint az autó­­buszjáratok csatlakozásáról is gondoskodni kell. Vízi közlekedés A II. Tiszai Vízlépcső kiépí­tésének hatása a távolabbi léte-4. ábra. A dunai áruszállítás alakulása 1913 és 1971 évek között sítményekkel együtt nagy jelen­tőségű azért is, mert Európa víz­rajzi térképét mélyreható folya­mat alakítja át, amely a későb­biekben kihatással lehet orszá­gunk egész vízi közlekedési fej­lődésére. E kérdéssel azért sze­retnék egy szélesebb felületen foglalkozni, mert az igaz, hogy a Kiskörei Vízlépcső a víziút­rendszer kialakításában kis lé­tesítmény, de helyi jelentősége fontos láncszem az egész rend­szerben, még akkor is, ha a ha­józás a komplex fejlesztésben nem játszott nagy szerepet. A hajózás csak a komplex fejlesz­tés eredményeit használhatja fel. 1981-ben a Duna—Rajna— Majna vízi út eléri a Dunát, és ezzel megvalósul a Kelet—Nyu­­gat-Európát összekötő egységes víziúthálózat. A vízi út 13 or­szágot köt össze, amelynek ge­rince a Duna és a Rajna. A Duna csatornázása Auszt­riában folyamatban van (6 víz­lépcső és egy közös a Csehszlo­vákokkal). A magyar szakaszra két közös építésű vízlépcső ter­vezése folyamatban van, de a későbbiekben még két vízlép­csőre lesz szükség. A Duna alsó szakaszán is elkészülnek a víz­lépcsők, a vaskapui jugoszláv— román közös vízlépcső elkészült. Ezalatt újabb létesítmény építé­sére született határozat. A leg­alsó kisebb esésű szakaszon 4 vízlépcső van előirányozva a bolgár—román, illetve a ro­mán—szovjet szakaszon. Teljes­sé akkor válik majd ez az euró­pai víziútrendszer, ha megvaló­sul a Rhone—Rajna összeköté­se, a Duna—Odera—Elba-csa­­torna és a Bug—Pripjaty össze­kötésével a kelet-európai kör­forgalmú vízi út is kiépül. A folyók csatornázása és a csatornák megépítése nagy költ­séget jelent, a terepviszonyok okozta nehézségek miatt. A Duna áruszállítása rohamo­san növekszik. Különösen 1963—1971. között vált a fejlő­dés dinamikussá, amikor a du­nai forgalom megkétszereződött (4. ábra). A vízi szállítás gazdasági je­lentőségét tükrözi az 1000 Mp áruszállító kapacitás különböző szállítóeszközökre vonatkozó be­ruházási igénye: A szállítóeszköz Neme db száma élettartama (év) beruházási értéke (millió Ft) önjáró hajó 1 50 12,5 Vasúti kocsi (mozdonnyal) 50 30 26,5 Gépkocsi (20 MP KRAZ 258 típus) 50 10 26,0 A vízi szállítás további gaz­dasági előnye, hogy egy LE vo­nóerő kapacitással hajón nyolc­szor annyi áru továbbítható, mint vasúton és közel harminc­szor annyi, mint közúton. Ezen­kívül a vízi szállításnak kisebb a munkaerőigénye is. Az utóbbi időben ezért irányul a figyelem a vízi szállításra, amelyet orszá­gunk belső szállítási igényeinek kielégítésére is fel kell hasz­nálni. A Duna és Tisza több célú vízi nagy létesítményeinek szerepe A Duna völgyében a több fel­adatú müvekhez a hajózási igé­nyeken kívül elsősorban a víz­­erőhasznosítás, az árvízvédelmi, vízrendezési és vízellátási célok megvalósítása csatlakozik. A Ti­sza völgyében elsősorban a me­zőgazdasági vízhasznosításnak van nagy jelentősége, amely to­vábbi munkával, a vízszintes vonalvezetés kedvező átépítésé­vel biztosítani fogja az utóbbi 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom