Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-09-26 / 39. szám

VADÁSZ- ÓS VERSENY-LAP. 281 föltalálását. A lőhelyen e lövés után sok tépett szőr, és a nyomokban sok vér szokott lenni. * * * Ez mind igen szép ; — de fogják kérdezni : illendő-e nemes vadásznak és hasznos vad ellen e robbanó-golyókat használni ? — Öreg vadászemberek hihetőleg ez ellen is lármázni fognak eleinte, mint az ördöngös hátul­töltő ellen, melyet nemes vadászhoz nem illő fegyvernek tartottak, melytől minden vad rövid idő alatt kipusztul ; s a ki elég okos volt annak előnyeit hamar belátni s megszerezni, vasárnapi vadásznak csúfolták Most már ők is szereztek maguknak, s igen szépen megnyugtatták magukat, mind a felett, hogy illik-e az nemes vadásznak ; mind a felett hogy azért nem pusztul ki minden vad ; — s végre is mi az illendőségi kérdés ? — Ha mindent ennek határozata alá bocsátnánk, — nem messze lehetne haladni. Szeretném például tudni, hogy a megboldogult néhai Miksa császár — ki bizonyára korának legilletékesb lővadásza volt, — mit mondana a mi lövésünkhöz göbecs­csel ! ? . . . Miféle okot lehet tehát mai napság — midőn mindnyájan használjuk a göbecset — a robbanó golyó ellen felhozni ? — Ugyanazon emberse'gi okokat, — fogják mondani, — melyek a robbanó-golyó használatát kizárják a csatatér­ről. De e hasonlat hibás. A katona feladata az, hogy ellenségét csataképtelenné tegye, s ha ez utóbbi később meggyógyulhat és az emberiségnek vis-zaadnthatik — annál jobb. — A vadász fel­adata azonban, hogy a vadat megölje, és pedig a humanitás azt kívánja, hogy ez minél hamarabb történjék. S e czélból az Express-Rifle csak ajánl­ható, mert a meglőtt szarvasnak sokkal jobb, ha mindjárt elbukik és leszuratik, mintha esik egy­fél nap múlva, s a vérebbel felkeresve lehet őt a további szenvedéstől megmenteni. Igen, de fogják mondani : az expansion-golyó sokat ront a vad bőrén és húsán. Ez igaz, kü­lönösen az első idézésre nézve, s azért én medve vadászatra nem használnám e fegyvert, A mi a pecsenyét illeti, abban nem sok kárt tesz az ; s aztán azt kell vennünk, hogy a két fegyver­nemből történt egyenlő számú lövésekre : az Ex­press-Rifle után bizonyára több vadat ejtünk el, mert a rosznl lőtt sem menekülhet. — A jó véreb sokat tehet ugyan, de a jó vérebek rit­kák, és rosz időjárás sokszor meghiusítja műkö­désűket. Azonban finom érzésű emberektől még több kifogást hallottam az expansiv-golyó használata ellen, és pedig, hogy : használata megfosztja a nemes vadászt azon magasztos érzéstől, mit kii­lömben egy jól czélzott és jó helyre lőtt golyó nyújtott, miután inkább göbecslövetként hat.*) Aztán épen e tulajdonságánál fogva lehetségessé teszi, hogy a középszerű lövész is tüzelés közben elejtheti vadját, mint azt addig amazoknál nem minden irigység nélkül látta. Végre, e golyó majdnem fölöslegessé teszi a véreb szolgálatát, minek folytán az ugy is megfogyván, ma-holnap kivész. Ez pedig kár, mert egy jó véreb keresése igen szép, v érdekes munka, s a ki ezt látta, meg fogja engedni, ha azt mondjuk, miszerint ez érdekesebb mint a lövés episodja. Ezzel a régi vadászat módjának ismét egy része vész el, de hiába, aligha lehet változtatni. Hisz a solymászat is, mely ezelőtt egész tudomány volt — elveszett, mióta a göbecscsinálást föltalálták és a röpve­lövést gyakorolják. Az expansion-golyó legveszedelmesebbnek tetsz­hetik társas-vadászatokon, — az alábbi okból, bár itt is megvan előnyös oldala : mert ha egy­szer talál, szét is lapul s igy nem könnyen tehet szerencsétlenséget tovább repülésével. Igy tehát a vadba lőtt, vagy akár a fába ütődő golyó ke­vésbé repül és csusszan tovább, mint a közönsé­ges csúcsos golyó, mely sokszor átfúrja a vadat *) Ezelőtt pár évvel a gödöllői szarvas-cserkészetek­nél is megpróbálták mind az expansiv mind a robbanó golyókat, de mint hallottuk Ő Felsége, alkalmasint a fentebbi nézetből, használatát eltiltotta. s még pár száz lépéssel tovább valamely hajtót is megsebezhet, s nem oly könnyen lapul el fá­baütődésnél. — Mindemellett is veszedelmes golyó, s társas-vadászatoknál nem kellene megengedni ; inert ha e golyó valakin sebet üt, — az nem gyógyítható ; — és pedig bizonyos, hogy épen a gyengébb, bizonytalanabb vadászok kezében a legtöbbször lesz az található. Az Express-Rifle csak magánhasználatra, cser­készetre való ; de itt mindenen felül áll. A lát­csővel felfedezett legelő vadat sokkal előbb be lehet érni e messzehordó fegyverrel, mint a kö­zönséges cserkészkurtálylyal ; s csakhamar meg­szerzi azt minden vadász, kinek apró területéről a meglőtt vad könnyen átválthatna sebesülten is a szomszéd területre ; de legnagyobb haszna lesz a hegyekben, hol a sebzett vad felkeresése oly fárasztó. Legnagyobb hasznot hajtó lesz azonban a vadonokat járó utas és vadász kezében, Afrika és Ázsia erdeiben és sivatagjain és Amerika nyugoti részében, valamint az északi sark körül. Nagy előnye még e fegyvernek az is, hogy töl­tényei könnyűek, s többet lehet belőle hordani mint másféléből. Csak egy hibája van e tölténynek és pedig az, hogy igen complicált, sok darabból áll, lazán függ össze s igy csak egyszer használható bizto­san. Áll pedig e töltény először is egy tekervé­nyes sárgaréz-lemez hüvelyből, mely papirral van bevonva ; e hüvely egy másik hasonló rézlemez­ből sajtolt tokban áll, mely ismét egy másik vas­tag réz-tolcban ül. Ezen utóbbinak a fenekét, ke­rek vaslapocska zárja, melynek szélei a töltény kihúzására szolgálnak, s melynek közepe lyukas, ebbe illesztetik az a kis kürtő, melybe felszere­léskor a gyutacs helyeztetik. A vaslapocskát a tölténynyel a kürtő tartja össze, és pedig oly­formán, hogy ez utóbbi azon keménypapír anyagba veretik, mely a tölténytok fenekét bizo­zonyos vastagságban kitölti, s egyúttal a vékony rézlemez hüvelynek is szilárd állást biztosit a tokban. A rézlemezből álló töltényhüvelyt, vala­mint az egyes részeket is többször lehetne hasz­nálni — de e vékony lemez a lőpor elrobbaná­sakor nagy erővel a cső falaihoz lapittatik, s a vastag tok élein kettémetszetik a roppant sajto­lás által. Ha a töltény köröskörül elmetszetik, ugy azt többnyire igen nehéz kivenni, mert ez esetben a tekervényes rézlemez, a töltényhuzó működésére felbomlik, s megszorul mint egy fer­dén húzott ládafiók, — ugy hogy a töltény-ki­taszitó nem elég hosszú azt kihúzni. Ha végre a töltény egy részét kiszakítottuk, úgy a benn­maradt részt kell eltávolitnunk, mi szintén nem könnyű dolog, mert mélyen benn ül, s a kamra szük ezenkivül a fegyvert is elmocskolja. Egy szóval az ily eset igen kellemetlen. Meg kell azonban vallanunk, hogy ilyes valami a töltény első használásakor csak ritkán fordul elő ; de azután folyvást. A boxer-töltény tehát csak egyszer használható ; ez ugyan az európai vadászoknak jóformán mindegy, legfelebb is egy kis pénzkérdés ; — de azon vadászoknak, a kik valamely központtól távol, — vadak között jár­nak, laknak, ez mindenesetre hátrányos. Pedig nem volna nehéz a töltényt ugy szervezni, hogy az tizszer, sőt többször is használható legyen, csakhogy mivel épen ez a tölténygyárosoknak nem előnyös, igy ők a tölténynek ilyféle átala­kítására nem is gondolnak ; — ez inkább a pus­kamüveseknek állna érdekében, hogy fegyvereiknek ez által nagyobb kelendőséget biztosítsanak. — Egyáltalán a töltényeknek ez a hiánya okozza azt is, hogy igen sokan, a kik valamely központ­tól vagy forgalmi helytől távol laknak, még most is az előtöltö fegyverre vannak utalva, s ahhoz bizonyos előszeretettel ragaszkodnak. Németországban és Ausztria-Magyarországban ezen Express-Rifle készitése még nem igen van elterjedve. — Berlinben Barella, Bécsben Sprin­ger és Pesten Kimer gyárában kaphatók ugyan, de kisebb raktárakban nem tartják, — legalább nincs tudomásunk a felől hogy másutt is készít­tetnének ; — a kevésbbé ismert és keresett pus­kamüvesek tehát még eddig nem igen foglalkoz­nak az Express Rifle-lel. — Ára e fegyvernek 300 frt körül áll, — Kirner urnái azonban — a ki ezáltal vél e kitűnő fegyvernek kelendősé­get szerezni, — ma már 260 frtért is megren­delhető; magában Angliában — tehát az Ex­press-Rifle hazájában, — még drágább. Egyébiránt az Express-Rifle — a mely oly nagyszerű gonddal készíttetik, s oly kitűnő pon­tossággal lő : minden más fegyvernek elébe te­endő, s mint ilyen méltán tartozhatik a legdrá­gább fegyverek közé is. S—9. Kimutatás a gr. Schönborn-féle, Munkács-Szt.­Miklósi uradalmakban az 1876-ik évben elejtett vadnemekröl. *) Vad-nemek Szarvas 22 es » 16-08 » 14es » 12-es » 10-es » 8-as » tehén » ünö Őzbak Sertevadagyaras » emse » süldő Nyul Császármadár Erdei szalonka Kacsa Medve > Farkas oreg fiatal öreg fiatal Róka Nyest Vidra Vadmacska Halászsas Ölyv Héja Karvaly Varjú Szarka Uhubagoly о я os 4 10 1 0 2 2 4 38 5 4 1 8 4 20 1 3 1 44 — 13 — n 12 a fti! io'ls. 1 44 21 1 1 18 4 4 47 37 i6 |— — ! 4 m Összesen 184 !18|l9|l9 59| 188i42 151 от <d n í П <n :o lo 2 2 2 7 9 4 1 1 18 9 4 8 92 68 27 3 5 1 9 4 79 7 1 8 4 28 58 62 37 16 4 580 Ezeken kivül lövetett még 9 házi macska és 16 kóbor kutya ; — továbbá mérgezett dög­gel megöletett 6 farkas, úgyszintén több róka és házi kutya. Főerdészeti hivatal Szt. Miklóson 187 7. mar­tius 15-én. Polifka Alajos, fővadászmester. Zsombolya 18 77. szept. 16. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisz­térium által, a torontálmegyei lótenyésztés emelé­sére engedélyezett lótenyésztési jutalomdijosztás Csekonics János gr. ur által, kit a távollévő her­czeg ezen helyettesítésre táviratilag kért fel — nagyszámú és válogatott közönség jelentében ma történt meg. A Jury tagjai voltak: Hertelendy József Torontál megye főispánja, b. Lipthay An­tal, Delimanics Imre, Kászonyi József, Ilkner Ferdinánd és Belicska Benő. Körülbelől 60 anya­kancza lett sikerült, mondhatni remek, szopós csi­*) Utólagosan vettük észre, hogy ezen érdekes löjegy­zék-kimutatás ez ideig lapunkban nem közöltetett. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom