Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

5. A kiadások egy részéből nem maradt fenn példány: a fennmaradtak is nagyon ritkák. 6. A magyar nyelvű evangélikus énekeskönyvek fennmaradt példányairól, azok kiadásainak valós helyeiről, a kiadókat is említve I. Sze/estei N. László: Hamis impresszumú könyvek a 18. száza­di Magyarországon (Magyar nyelvű evangélikus énekeskönyvek). = Magyar Könyvszemle, 1 983, 293-304. 7. Payr Sándor: Fábri Gergely naplója (=Theológiai Szaklap, 2, 1904, 124-132) című cikkében tévesen álltítja, hogy az 1745-ben Győrött kiadott Útitárs azonos az 1733-ban ugyancsak Győrött, de titokban kiadott protestáns kiadvánnyal. 8. Kiadói tevékenységükre más alkalommal visszatérünk. 9. Az adat a nemescsói evangélikus gyülekezet fennmaradt számadáskönyvéből való. 1746. jún. 7. 10. A levél kelte: Jéna, 1735. febr. 4. - Lelőhelye (a továbbiakban: Lh.): Gotha, Forschungsbiblio­thek, Chart. A. 436. nr. 143. 11. Levél E. S. Cyprianhoz. Jéna, 1 733. júl. 24. Lh.: uo. Chart. A. 436. nr. 78. 12. Uo. 13. Jénából 1 733. jún. 27-én írt levelében. Lh.: uo. nr. 76. 14. A kötetet M. Sartorius Teschediket megelőzve küldte el a könyv ajánlottjának, Cypriannak. Mi­vel a mű a pápaság kényes ügyeit tárgyalja, ezért volt a nagy óvatosság. Mint Teschedik írta Cypriannak: úgy alakította a szöveget, hogy az olvasóban fel se merülhessen a gyanú, hogy a szerző magyarországi személy. Jéna, 1 735. febr. 8. Lh.: uo. Chart. A. 436. nr. 144. 15. Bahilról közismert ezen adat, írói lexikonainkban is szerepel. Cypriannak már 1740-ben Eper­jesről írt levelében kész fordítást említ. Lh.: uo. Chart. A. 442. f. 56. - Zoványi szerint 1744-ben, Szinnyei szerint 1745-ben jelent meg a fordítás. 16. Teschedik számol be erről Johann Christoph Coler weimari udvari lelkésznek, aki egyház- és irodalomtörténeti adatokat adott ki folyóirataiban. A levélben egyéb magyarországi hírek (pl. a Saxoniában elmozdított Segner zavarkeltése Magyarországon vallási nézetek terjesztésével: Hajnóczi Dániel soproni conrector leveléből való idézés) közt szerepel, hogy Tomka-Szászky, aki a győri rectorságot 1 732-ben pozsonyi conrectorsággal cserélte fel, levelet írt, melyben az áll, hogy „quaedam ... ad históriám ecclesiarum Hungáriáé" kiadni nem merészelik. A királyi rendeletek gyűjteményét szívesen átengedik külföldieknek, ha valaki kiadná azokat. Később ­hazatérése után - otthonról is játékoztatta Colért a hazai helyzetről, pl. a Carolina resolution^. A levelek kelte: Jéna, 1 734. máj. 27. és Modor, 1736. jún. 1. Lh.: uo. Chart. A. 962. nr. 43-44. 1 7. Az adat M. Sartorius Cyprianhoz írt leveléből való. Jéna, 1733. júl. 24. Lh.: uo. Chart. A. 435. nr. 78. 18. Theologiai Szemle, 1 940, 570-574. 19. Bp. 1977, 525-526. 20. 49-55. 21. A téves adatok: Nem Rozsnyón, hanem Győrött született. Rozsnyón nem is járt iskolába, ha­nem Győrött, Besztercebányán és Pozsonyban. A wittenbergi egyetemet nem látogatta, hanem csak a jénait. Nem 1724. szept. 24-én szentelték pappá, hanem ugyanezen év jún. 25-én. 1 729-ben nem ment ki újra Wittenbergbe, így a Magyar lelki óra köteteit sem ő adta ki ott. A kiadvány címlapján nem Sz. Sartorius János, hanem M. Sartorius János neve áll. 1739-ben nem írhatott neki levelet Torkos András, mert akkor már nemcsak „egyes tanulmányok sze­rint", hanem ténylegesen halott volt. A wittenbergi disszertációk nem tőle származnak, s azok semmiképp sem „főiskolai értekezések". Egyéb művek esetében is indokolni kellett volna, hogy milyen alapon tulajdonítják a nemescsói Sartoriusnak a kiadást. Nem érthető, hogy mit jelent a művek felsorolásánál a „Bejegyezve így" kifejezés. Az Arany lánc veleje címből olvasati tévedés vagy sajtóhiba miatt Arany Sánta Veleje lett. - Hibás adatok kerültek be más kiadvá­nyokba is. Pl. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Bp. 1 980. 21 5.) c. munkája szerint is a nemescsói Sartorius János adta ki a Magyar lelki órát Wittenbergben, sőt e tévedést még tetézi azzal, hogy ezt titokban Győrött is kinyomtatták 1 734-ben és 1743-ban. Győrött 1 743-ban az Új zengedező mennyei kar című énekeskönyv jelent meg „Frankofurtum" hamis impresszummal. A Zengedező mennyei kar bővített változata ugyan­csak hamis impresszummal („Augsburg", 1 735.) jelent meg. Kiadási helyét nem sikerült megál­lapítanunk. L. a 6. sz. jegyzetben megadott irodalmat. 22. Forrásunk Zoványi i. m. (18. sz. jegyzet) 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom