Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-11 / 220. szám, csütörtök

Védekezés a zivatar és a jégverés ellen Évről-évre jelentős károkat okoznak a zivatarok, valamint a zivatarokat kísérő felhőszakadások és jégverések. Az emberek ezért már régóta próbálkoznak védekezni ezekkel az elemi csanásokkal szemben. Különböző módon megkísérelték a közeledő zivatarok elhárítását. A védekezés ősrégi módja a harangok félreverése. Az emberek eleinte ezzel figyelmeztettek a közelgő zivatarra. Később úgy képzelték, hogy az így keletkező és terjedő hanghullámok rezgésbe hozzák a levegőt és szétoszlatják a viharfelhőket. Láthatták az ilyen védekezés hiábavalóságát és később bebizonyosodott, hogy a harangok zúgása következtében keletkezett energia túlságosan jelentéktelen a viharfelhők eloszlatásához. A zivatarok ugyanis összehasonlíthatatlanul nagyobb energia hatására keletkeznek. Másképp is próbálkoztak az emberek, Különleges mozsarakkal főtték a viharfelhőket. Erős mozgásba akarták hozni a levegőt, hogy meggátolják a zivatar keletkezését. Ez is azonban eredménytelen kísérlet volt. Nem járt nagyobb sikerrel japánban és az Amerikai Egyesült Államokban sem az a próbálkozás, hogy hidrogénnel megtöltött gumigömbök segítségével különféle robbanóanyagot juttattak a viharfelhőkbe. Az erős robbanások sem tudták szétoszlatni a viharfelhőket. Évtizedünkben néhol nemcsak a mesterséges eső előidézésével kísérleteznek, hanem a zivatarok káros következményeinek, elsősorban, a jégverésnek az alháritásával ls. Megfelelő vegyszereket „Injekcióznak" a viharfelhőkbe, hogy meggyorsítsák a zivatart. A vegyszerek ugyanis siettetik a viharfelhőkben keletkező jégdara súlygyarapodását", úgy hogy a jégeső az előre kiválasztott terület fölött hamarabb hull le, s Igy károkat nem okoz. Az említett vegyszereket legeredményesebben rakétákkal lehet a viharfelhőkbe juttatni. A Szovjetunióban első ízben 1960. júliusában lőttek fel ilyen „viharelhárító" rakétákat éspedig a szőlőtermesztéséről híres Kelet-Grúziában. A rakétákat ezüstjodiddal töltötték meg. Né hány kísérlet sikerült, a rakéták meggyorsították a jégesőt, amely aem veszélyeztette a szőlőket mert a hegyvidéken hullt le. Más országokban is végeztek basonló, részben eredményes kísérleteket. Mindez azonban nem vet véget a zivatarok elleni küz delemnek. Egyelőre hatásosan nem tudjuk megakadályozni a zivatar keletkezését. Ez csak azzal válna lehetővé, ha óriási hőenergiát juttathatnánk a levegőbe, ezzel megakadál -óznánk a vízpára sűrűsödését s a viharfelhők keletkezését. Dr. PETER FORGÁC TUDOMANNYAL az éhinség eiien IN MM AZ ALGA A JÖVŐ TÁPSZERE ® SZÍNE A PARAJÉHOZ, ILLATA A FRISS SZÉNÁÉHOZ HASONLÓ • BIOLÓGUSAINK HELYTÁLLNAK A NEMES VERSENYBEN 1958-ban történt. Dr. Ivan Setlík, a tudományok kandidátusa abban az időben a Szlovák Tudományos Akadémia košicei botanikus kertjének biokémiai osztályán dolgozott. Már akkoriban néhány tudományos kutatómunka állt mögötte, melynek során figyelemmel kísérte a japán biológiában elért sikereket, sőt, az Egyesült Államok, Nyugat-Németország és Izrael idevágó szakirodalmát is átböngészte már. — Még mindig keveset tudunk róluk — elégedetlenkedik a biológus —, hiszen a tízezrekre, talán százezrekre is rúgó moszat fajtákból alig néhányat ismerünk. Ezért a kutatás nálunk n-'nn e

1v nlnv'án mely Scenedesmus quadricanda — ezt a algafajtát tenyésztik most az intézetben szerint néha a kevesebb többet Jelent, egyelőre mindössze egyetlen algafajta a Scenedesmus guadricanda tenyésztésére szorítkozik. A košicei kutatóintézet megszűntével Ivan Šetllk néhány munkatársával 1960-ban átköltözött a Treboö melletti Opatovicei Malomba. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának Itt létesített mikrobiológiai osztályán az algatenyésztés technológiájának fejlesztésével bízták meg. Joggal megkérdezhetné valaki: mik az algák vagy a moszatok, milyen célt szolgálnak és miért oly fontos, hogy minél nagyobb mennyiség álljon belőlük rendelkezésre? Köztudomású, hogy az algákkal mindennapi életünkben is gyakran találkozunk. Nincs is talán, aki ne ismerné ezt a világosság és napfény hatására a vízben képződő, pl. az akváriumok falán lerakodó sikamlós zöld anyagot, melyről pontosabb részleteket csupán a mikroszkóp árul el. A színe a parajéra, illata pedig a friss szénáéra emlékeztet. Kiszárítva a legfinomabb porhoz hasonlít. Mindez azonban csak külsőség, amivel nem sokra mennénk rendkívül hasznos tulajdonságai nélkül. Ezek közül a legfontosabb óriási tápértéke. Ezért vannak az algákkal oly nagy terveik a biológusoknak. Setlik elvtárs nem is fukarkodik a magyarázattal. Fejtegetéseiben a népesedés problémáiból indul ki. Az átlagos emberi életkor meghosszabbodásáról és arról beszél, hogy az emberiség egy emberöltő elteltével majdnem megkétszereződik. — Ha ez így folytatódik — mondja —, akkor a számítások szerint a század végén földtekénket több mint 6 milliárd ember lakja majd. A biológusok feladata, hogy már most gondoskodjanak megfelelő és elegendő élelemről, hogy megkíméljék az emberiséget az éhínségtől, mely sok helyütt, sajnos, ma sem ismeretlen fogalom. Ezért próbálkoznak a biológusok szerte a világon a rendkívül szapora algákkal, melyekből bármely más növénynyel összehasonlítva, ugyanazon a területen tízszerte nagyobb mennviség termelhető. Emellett — 50 % fehérjét, bőséges A vitamint, szónhidrátokat és zsiradékokat tartalmazva — tápértékük túltesz a melaszén. — Ha az algák nagyüzemi tenyésztése eredménnyel fárna, nem egy problémánk oldódna meg — utalnak az opatovicelek aránylag nagyméretű kísérleti munkájukra. Az erre a célra szolgáló 1000 m

2-nyi területen — egy üvegház kaszkádszerű,' lépcsőzetes tetején — a szabadban mintegy öt hónapon keresztül az időjárástól, világosságtól, napfénytől és melegtől függően zuhog a zöld víz a tartályokba. Az érdekes látványnál csak az önmaguk helyett beszélő számok érintik kellemesebben a látogatót. — A hozam tartós jó idő esetén 1 m

2-nyi területen naponta átlagosan 12—14 gramm, 1000 m

2-en őt hónap alatt pedig 1,5—2 tonna szárított alga — tájékoztatnak a szakemberek. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az üvegház a téli hónapokban parlagon hever. Amikor az algák tenyésztése az időjárás miatt a szabadban lehetetlenné válik, az intézet dolgozói hidropónikus növénytermesztéssel gyarapítják a télen is nélkülözhetetlen vitaminokat. Ugyanakkor az algatenyésztést a laboratóriumban folytatják. Az Ezeknek az algáknak a tenyésztésére is rövidesen áttérnek (Marié Nováková felvételei) önműködő üvegkultivátorok csövein keresztül áramló mesterségesen megvilágított algáktól zöldre festett vízben hasonló folyamatot idéznek elő, mint az üvegház tetején. A különbség mindössze annyi, hogy itt a hozam 1 liter vízből 2 gramm, és naponta pedig fél kg szárított alga csupán. önkéntelenül ls felvetődik a kérdés: hogyan értékesíthetők a ma még kísérletképpen tenyésztett algák? — A mezőgazdasági üzemek, a kísérleti intézetek jó hasznukat veszik az állattenyésztésben —válaszolja Šetlík elvtárs. A kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a zöld anyaggal vegyített takarmánytól szépen híznak az állatok. De az algák óriási tápértékükön kívül még más oknál fogva sem elvetendők. Széndioxid-fogyasztó és oxigéntermelő tulajdonságukért az űrrepülésben is jó hasznukat veszik. Az utóbbi időben a délcsehországi Táborban a Jordánétterem dolgozói mutatnak élénk érdeklődést a zöld anyag iránt, melyből a vendégek körében máris népszerű, Igen ízletes ételek készíthetők. A tápanyag összetétele sem teljesen ismert még. Ha a kísérletek folyamán erre a kérdésre is fény derül, minden bizonnyal kiküszöbölhetők lesznek az állatoknál ma még gyakran jelentkező emésztési zavarok is. Ezért nem tűr halasztást az új törzsek tenyésztésének a bevezetése. Az összehasonlítások révén lehetővé válik az éghajlatunknak és adottságainknak megfelelő legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű hozamot biztosító gazdaságos termelés. Az opatovlcei szakemberek céljaik elérésében biztos támaszt látnak külföldi kollégáikban. Bizalommal fordulnak hozzájuk tanácsért, ugyanakkor azonban készségesen állnak a segítségükre rászorulók rendelkezésére. A KGST keretén belül szoros kapcsolatokat tartanak fenn a jugoszláv és lengyel biológusokkal is. A világ tudósai ma már tisztában vannak az algatenyésztés mérhetetlen előnyeivel. Ezért a lázas munka, ezért nem fukarkodnak a mi biológusaink sem idejükkel, sem a fáradsággal. KARDOS MARTA Nagyarányú gépesítés a szovjet mezőgazdaságban ŰT Ev ALATT 1 MILLIÓ 790 EZER TRAKTORT KAP A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG ® 40 TEHERAUTÓ EGY MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMBEN 9 NAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ, CÉLSZERŰ GÉPEK 9 KÖNNYEBB KARBANTARTÁS ® AUTOMATA IRÄNYlTIA A TRAKTORT ® AZ AUTOMATIKUS VEZETŐ KÉTSZERTE GYORSABBAN CSELEKSZIK AZ EMBERNÉL. Tiz évvel ezelőtt a szovjet mezőgazdaság négyszer kisebb traktorparkkal rendelkezett, mint ax amerikai. Az Egyesült Államokban akkoriban 4,8 millió traktor dolgozott míg a Szovjetunióban csupán 870 ezer erőgépet tartottak nyilván. Ma már 1 millió 700 ezer traktor dolgozik a Szovjetunió földjein, és az ötéves tervben — amint az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei hangsúlyozzák — további egymillió 790 ezer traktort kap a mezőgazdasági termelés. A következő öt évben bővül a szovjet falu autóparkja is. Ma egy mezőgazdasági üzemre (nagyobb kiterjedésfiek, mint nálunk) 22 teherautó jut. Az ötéves terv végén egy-egy üzemnek 40 autó lesz a tulajdonában. Az erő- és szállítógépeken kívül szerszámgépekből is egyre több kerül ki a gyárakból. Míg tavaly 1.4 milliárd rubel értékű szerszámgépet vásároltak a szovjet mezőgazdasági üzemek, 1970 ben 2.5 milliárd rubel értékű gépi eszközzel bővítik alapeszközeiket. Még az idén megkezdik 60 új típusú mezőgazdasági gép gyártását. Az új gépek tervezői mindenekelőtt a teljesítmény fokozására törekednek. Nem kevésbé fontosnak tartják azonban azt is. ho"v a gépeket lehetőleg többféle munkára lehessen használni. Jelenleg azzal foglalkoznak, hogy minden munkaszakaszon egyetemes gépsort állíthassanak munkába. A legújabb traktorokon néhány konstrukciós újítást hajtanak végre, amely megkönnyíti a karbantartást. Eddig minden tlz órai üzemeltetés után egy érát a gén kenésének kellett szentelni. Az új típusú gének csanágyát ellenben egy idényben csak egyszer. Illetve a továbblakat még ennél la hosszabb időközökben kell kenni. Nagy figyelmet keltenek az új Belarusz és DT-7Ü traktorok, amelyek automata irányításúak. Különleges tapogatózó berendezés figyeli a barázdát vagy a vetéssorokat, és jelzéseket továbbít a hidraulikus irányító berendezésbe, amely helyes I-ányba tereli a traktort. Az új Belarusz traktor «z automata Irányító berendezés segítségével csaknem kétszer olyan mnnkasebességet ér el, mint ax ember által irányított gép. Ezek a gépek jelentős mértékben megkönnyítik a traktorvezető munkáját. Az új traktorok és gépek tervezése, illetve gyártása óriási beruházást igényel. Az 1966-1970-es években az állam a kolhozokkal együtt hektáronként 309 rubelt fektet be. Ebből is láthatjnk, a Szovjetunióban mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági termelés fellendítésének. (pH Jó megoldás Gyakori s jogos a kertészek panasza, hogy nem minden alkalommal tudják értékesíteni a kitermelt zöldséget. Duba Jánosnak, a fegyverneki szövetkezet kertészének ilyen gondjai már nincsenek, pedig 20 hektáros területen náluk is sok zöldség terem. Igaz, a leszerződött áru kitermeléséhez szükséges parcellák területét nem növelik. S ha mégis valamely zöldségféléből több terem a vártnál, a Léván nyitott üzletükben kiárusítják a fölösleget. Jó megoldás a zöldségárusítás, hiszen nagy mértékben növeli a bevételt. Van hónap, amikor az üzletes 40 ezer kprona értékű árut ad el, ami nem Is lebecsülendő összeg. Az üzlet azonban felelősséget ls rő a fegyvernekiekre, gondoskodnlok kell arról, hogy bőséges legyen a választék. — Az évadban 22 féle zöldségfajtát árusítunk — mondja Duba elvtárs •—, s a zöldségen kívül néhány fajta gyümölcsöt is. Hogy ennek eleget tudjon tenni a kertész, fél-fél hektáron olyan zöldségféléket is termeszt, amelyekre a szövetkezet nem kötött szerződést a felvásárló üzemmel. Szóval többletmunkát jelent az üzlet ellátása — s bár a vásárló sok —, némi kockázatot ls. Előfordul, hogy egy-egy áruból nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ez a kockázat persze Pillanatképek a kertészetből nem olyan lesújtó, mint mikor a felvásárló üzem azt mondja, hogy egyáltalán nem kell az áru. Az üzletben lehet segíteni a dolgon, ha valamiből sok van, leszállítják az árát és máris jobban fogy. A vásárló örül neki, és lényegében véve a szövetkezet sem fizet rá olyan nagy mértékben, mint mikor kénytelen föletetni az árut. Dióhéjban összefoglalva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fegyvernekiek mégis csak jól jártak az üzlettel. A számok tükrében Látszatra meglepő, hogy a szövetkezet mind ez ideig csak 300 ezer korona értékű zöldségfélét adott el. Hiszen Ilyen bevételt elértek olyan gazdaságok is, ahol csak feleannyi területen kertészkednek, s nem várnak zöldségből 918 ezer koronát, mint a fegyvernekiek. Duba elvtárs azonban nem aggódik, s mintha ő lenne a világ leghiggadtabb embere, nyugodtan számol be arról, mi a helyzet náluk. — Mi a paprikára, a paradicsomra és az uborkára alapozunk — mondja —, és ezeknek csak aratáskor kezdődött a főidényük. Az 6v végére egy korona sem fog hiányozni a bevételi tervből — állítja magabiztosan. Végtére kiderült, hogy az elképzelésük szerint így is kellett lennie, korai zöldségből többet nem vártak. Paradicsomból azonban 240 ezer korona, paprikából 200 ezer korona és uborkából 125 ezer korona folyik be a szövetkezet pénztárába. Ha még hozzászámítjuk a kisebb tételeket is, bőségesen meglesz az egy hektárra előirányzott 45 900 korona bevétel. És amit az üzletben értékesítenek, még az is megtetézi néhány tízezer koronával a jövedelmet. Tehát Duba elvtársnak valóban nincs oka az aggodalomra. Egy gép 40 dolgozót helyettesít A fegyverneki szövetkezetben nem okoz gondot a munkaerő-hiány. Aratás idején is úgy küldik a piacra az árut, mint az év bármelyik szakaszában. A múlt esztendőben a palántálás mégsem ment úgy, mint kellett volna. Mindenki igyekezett a répaegyeléssel, a kertész meg hiába hajtogatta, hogy a palántálás is fontos, ami igaz is, ám egyszerre két helyen nem dolgozhatott a tagság. Most már ez a kérdés is megoldódott. BHHHnHmBMBMI Egy hatsoros bolgár palántáló gép 40 embert helyettesít a kertészetben. Jól dolgozik, dicsérik mind a munká* ját, mind a teljesítményét. A palánták 92—94 százalékra megfogamzanak, S hogy a néhány százalék kiesést pótolják, sűrűbben ültetik a palántákat. A hangsúly persze nem ls ezen van, hanem azon, hogy a szövetkezetben egyidőben végezhetik a répaegyelést a pa* lántálással, és sem a kertészetet, sert a növénytermesztést nem éri kár. A kísérletező kertész Az egyik parcellában a paprika ezüstös színű sorközei hívják föl magukrá a figyelmet. Műanyaggal takarta be A kertész, hogy kevesebb nedvesség párologjon el a talajból. A kísérletezés eredményesnek tűnik, az elpárolgó víz lecsapódik a fólián, a fölgyülemlő „esőcseppek" visszapotyognak a talajra, ä állandó nedvességben tartják. A cél természetesen a hozam növelése. A kísérlett sorokban erőteljesebbek, szebbek a bokrok, mint az ellenőrző sorokban. S hogy a hozamok között milyen lesz a különbség, az majd ősszel dől el. Duba elvtárs pontosan följegyzi a termés mennyiségét, s ha a kísérletezés eredménnyel jár, a Jövőben nagyobb területen alkalmazza ezt a módszert BENYUS JÓZSEF