Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-31 / 177. szám

2014. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Kicsit fékezett a gazdaság GYiA Részben a bázishatás miatt lassult a növekedés üteme Gyorsulási irányadó Az előző év azonos időszaka = 100 Az előző hó = 100 Varga Mihály: nem szükséges változtatása nyugdíjrendszerben kormányülés A szerdai kor­mányülésen döntöttek a hár­mas metró felújításáról és az MKB Bank megvásárlásáról is, de a nyugdíjrendszer és a devizahitelesek kérdése nem merült fel. „A hármas metró felújításának kérdését meg­tárgyalta a kormány, és döntöt­tünk arról, hogy felújítás minél hamarabb megkezdődjön”- mondta az ülést követő sajtó- tájékoztatóján Varga Mihály. Az utóbbi hetekben Tarlós István főpolgármester is ko­moly aggodalmának adott hangot a hármas metró álla­pota kapcsán. Varga szerint a hármas metró felújításának kérdést a főváros egyedül nem tudja rendezni, de hozzátette, hogy a metró most is bizton­ságosan működik. A kormány felhatalmazta a nemzeti fej­lesztési minisztert, hogy Tarlós István hivatalával egyeztetést folytasson. A kormány kész vállalni azt, hogy a főváros hitelfelvételét engedélyezi, és vállalja azt is, hogy állami garanciával segítsék a hitel- felvételt. Az MKB Bank állami megvá­sárlása kapcsán Varga hangsú­lyozta, hogy az ország számára előnyös az üzlet, amelyet közlé­se szerint legkésőbb ma aláír­nak. „A bank megvásárlásával nőtt a hazai tulajdonú pénz­intézetek aránya, ami szolgálja a beruházások növekedését és a munkahelyek teremtését" - emelte ki a miniszter. A hazai tulajdon aránya 50 százalék fölé nőtt az MKB Bank meg­vásárlásával. „Az MKB műkö­dését semmi sem veszélyezteti, ugyanúgy működik tovább, mint korábban" - válaszolta egy kérdésre Varga Mihály. Vargát a nyugdíjrendszer kapcsán is kérdezték, miu­tán egy tanulmány szerint a gyermekszámhoz kellene köt­ni a nyugdíjakat. „A kormány semmiféle változás nem tervez a nyugdíjrendszerben. A nyug­díjrendszer stabil, a nyugdíjak értékállóak” - fejtette ki a mi­niszter. A Népesedési Kerékasz­tal anyagával nem foglalkozott a kormányülés, és Varga sze­rint 2030-ig semmiféle változás nem szükséges a nyugdíjrend­szerben. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy megvédjük a nyug­díjak értékét” - mondta. ■ VG Júliusban lassult a magyar gazdaság növekedési üte­me, de egyelőre nem kell visszaesésre készülni annak ellenére sem, hogy a havi in­dex gyakorlatilag stagnálást mutat. A növekedés éves üte­me hat hónap után bukott 3 százalék alá a Világgazdaság mutatószáma szerint, amiben az egyre javuló bázis játsz­hatja a legfontosabb szerepet. ü Hornyák József Az év hetedik hónapjában 2,76 százalékkal növekedett a Világ- gazdaság mutatószáma az elő­ző év azonos időszakához ké­pest. A Gyorsulási Irányadó az elmúlt fél évben folyamatosan 3 százalék feletti növekedésről tanúskodott, és utoljára kilenc hónappal ezelőtt láthattunk a júliusihoz hasonlóan alacsony szintet. Júniushoz képest 0,1 száza­lékkal sem növekedett a GYIA. A havi index 0,08 százalékos pluszt mutatott, ami a leg­gyengébb adat 2011 novembe­re óta, amikor még visszaesést tapasztalhattunk. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette és egy sem­legesen hatott. A hónapban a pénzügyi részindexek jobban teljesítettek a reálgazdaságiak­nál. A reálkamat csökkenése, a pénzkínálat reálértékének emelkedése, valamint a rövid é a hosszú lejáratú kamatkü­lönbség mérséklődése segítette a főindexet. A pénzügyi indiká­torok közül csak az Ifo-index és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) csökkenése húzta le a GYIA-t. A makrogazdasági indexek­ből a reálkeresetek emelkedé­se és az ipari termelés volu­menindexének bővülése járult hozzá a GYIA emelkedéséhez. A munkakeresés átlagos idő­tartama 19,6 hónapon stagnált, vagyis ez nem befolyásolta a főindexet. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, és az ipari rendelésállomány sem igazán tudja segíteni a GYIA-t. így készül a GYIA a gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módsze­reken alapuló leadingindiká- tor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindi­kátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reál- gazdasági teljesítményét jel­lemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetett­Az index már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint az év első felében. Akkor még komoly segítséget nyújtott a bázishatás, hiszen a tavalyi év első negyedévében még vissza­esett a gazdaság, és a második­ban sem volt igazán erős növe­kedés. Mivel gazdaság folyama­tosan gyorsult 2013-ban, így a bázis most a növekedés ellen dolgozik. Éppen ezért az év hát­ralévő részében - különösen az utolsó negyedévben, amikor már tavaly 3 százalékkal nőtt a GDP - várhatóan lassabb növe­kedési adatok érkeznek majd, attól azonban nem kell tartani, hogy elfogynak a húzóerők. Az első félévben 3 százalék felett növekedhetett idén a gaz­daság, így a második féléves lassulással együtt is kedvező maradhat a növekedésről al­jeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazí­tott leadingindikátor. Számí­tása a nemzetközi gyakorlat­ban használt módszertant követi. A súlyoka legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról, (www.vg. hu/gyiamutato) kötött kép. Néhány, leginkább egyszerinek tűnő tényező - EU-támogatások gyorsuló le­hívása, rezsicsökkentés, jegy­banki hitelprogram - húzza a gazdaságot, de látszanak tartós bővülésre utaló jelek is. Az eurózóna gazdasága to­vábbra is gyengélkedik, a kon­tinens növekedési kilátásait pedig rontják az Oroszország­gal szembeni további szankci­ók, illetve az, hogy az Európai Unió által bevezetett korlátozá­sokat Moszkva milyen válasz­lépésekkel torolja meg. Mindez Magyarországra is negatív ha­tással lehet. A potenciális növekedés azonban mintha javult volna az utóbbi negyedévekben. Az MNB inflációs jelentése szerint a kedvező beruházási aktivitás és a javuló munkapiaci folya­matok a potenciális növekedés fokozatos élénkülésére utalnak. A képet elemzők szerint árnyal­ja, hogy a több beruházás egy­részt leginkább állami (EU-for- rásból megvalósuló), másrészt a jegybanki hitelprogram is segíti a növekedést. A foglalkoz­tatás bővülése pedig leginkább a közmunkaprogramok felfutá­sának köszönhető, ami viszont bizonyára nem járul hozzá ér­demben a potenciális kibocsá­tás növekedéséhez. Kedvező adatok Amerikából jócskán meghaladta a vá­rakozásokat az GDP máso­dik negyedévi növekedése az Egyesült Államokban: a remélt 3 százalék helyett éves összevetésben 4 szá­zalékkal nőtt a gazdaság az első negyedévben a rendkí­vüli hideg miatt tapasztalt 2.1 százalékos vissszaesés után. Negyedéves alapon a 3-6. hónapban 1 százalékos volt a bővülés. A lakossági fogyasztás növekedése 2,5 százalékra gyorsult, a la­kossági megtakarítások 5,3 százalékkal bővültek, míg az üzleti költés 14 százalék­kal nőtt. ■ VG Gyorsult a spanyol növekedés felgyorsult a spanyol gaz­dasági növekedés az idei második negyedévben a spanyol nemzeti statiszti­kai hivatal (INÉ) előzetes adatai szerint. A GDP éves szinten 1,2 százalékkal, negyedéves szinten 0,6 százalékkal nőtt 2014 második negyedévében. Az első negyedévben 0,5 százalékos éves és 0,4 szá­zalékos negyedéves növe­kedést mértek. Az elemzők 1.1 százalékos éves és 0,5 százalékos negyedéves nö­vekedéssel számoltak. Ne­gyedéves alapon számolva 2007 óta nem bővült olyan gyorsan a spanyol GDP, mint most. ■ MTI Javult a hangulat az eurózónában romlott júliusban a gaz­dasági hangulat a 28 tagállamból álló Európai Unióban (EU), de kissé ja­vult a 18 tagállamból álló eurózónában. Az Európai Bizottság legfrissebb ada­tai szerint az unióban a gazdasági hangulatmu­tató (ESI) júliusban 105,8 pontra csökkent a júniusi 106,4 pontról. Az eurózó­nában júliusban az ESI 102,2 pontra nőtt a júniusi 102.1 pontról. A gazdasá­gi hangulatmutató kissé kedvezőbb lett a vártnál. Az eurózóna 102,2 pontos ESI-mutatójával szemben a piaci elemzők 101,8 pontos értékre számítottak. ■ MTI Az esős időjárás gondot okoz a búzatermesztőknek GABONA A viharkár-biztosítást továbbra is kevesen tudják fizetni A napok óta tartó csapadékos idő­járás az ország több részében is negatívan befolyásolja a búzater­més mennyiségét, és minőségét egyaránt. A korábban prognoszti­zált 5 millió tonna annak ellenére nem teljesíthető, hogy az idén sok helyen két héttel korábban elkezd­ték a betakarítást. A több mint egy hete tartó esős idő miatt'naponta csak pár órát tudnak dolgozni a gazdák, és ez nagy kárt fog okozni a termelőknek - mondta lapunk­nak Vancsura József, Gabonater­mesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Sokan az ítélet­időben sem állnak le a munkával, pedig a nagy mennyiségű nedves búza szárítása is gyakran problé­mát okoz - tette hozzá. Békés megyében befejeződött az aratás, és ott az elmúlt évtizedek leggyengébb termését takarították be. A hektáronkénti 3,8 tonnás ter­mésátlag elmarad az előre jelzett 4,5-5 tonna közötti országos átlag­tól - jelentette be Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kama­ra Békés megyei elnöke tegnap. A szakember arról is beszélt, hogy a termelők a betakarítás elején or­szágos átlaghozammal számoltak az őszi kalászosokból, de a csa­padékos időjárás, a sárga rozsda gomba és a tartós pocokinvázió miatt romlott a búza minősége és csökkent a hozam. Az ország egyik éléskamrájának számító Békésben a termelők 101200 hek­tárról összesen 384560 tonna őszi búzát takarítottak be. A termés 70 százaléka takarmány minőség és csupán 30 százaléka felel meg az étkezési minősítés feltételeinek - tette hozzá. Szakemberek szerint Tolna me­gyében sem túl jó a helyzet: az ada­tok szerint a térségben az esőzések miatt a búza fehérje- és sikértar­talma is csökkent, és az úgyneve­zett esésszáma is romlott. A jó mi­nőségűnek számító étkezési búza aránya egy átlagos évben 60-70 százalék körül van, idén azonban ez az arány jóval kisebb lesz. A Földművelésügyi Minisz­térium (FM) adatai szerint az egyes országrészek között jelen­tős eltérés mutatkozik az aratási munkálatokban: az Alföldön és Észak-Magyarországon viszony­lag jól haladnak a munkálatokkal (30 százalék), a Dunántúlon azon­ban sokkal rosszabb a helyzet, ott lassabban megy az aratás (8 száza­lék). A gazdáknak azzal is számol­niuk kell, hogy a hosszan tartó pá­rás idő miatt a gombakártévők is elszaporodtak. A GOSZ elnöke sze­rint az időjárás az országos ellátás­ban nem fog gondot okozni, és az export sem fog jelentős mértékben visszaesni, az esőzések elsődleges elszenvedői a gazdák lehetnek, mivel a viharkár biztosítást leg­inkább a nagyobb vállalkozások tudják fizetni. ■ A. E. A búza termésmennyisége Magyarországon (ezer tonna) 6000 * Előzetes adat. 2009-2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH/MTI Problémák Nyugat-Európában is A stratégia grains elemzése szerint az esőzések miatt Nyu­gat-Európában is csökkenhet a búza minősége. A piackuta­tó cég szerint a francia gazdák most végzik a betakarítást, és , - a becslések szerint - akár 37 millió tonna búza is a rak­tárokba kerülhet. Aggodalom­ra főleg a csírázás ad okot Németországban is problémát okoz az időjárás: ott a heves esőzések miatt késik a betaka­rítás. A biztosra vehető minő­ségromlás ellenére a legtöbb elemző optimista az idei ter­mést illetően. Az előrejelzések szerint a 2014-2015-ös évben az uniós országokban 3,7 szá­zalékkal -135,5 millió tonná­ról 140,5 millió tonnára emel­kedhet a búzatermelés. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom