Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-02 / 77. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 2., PÉNTEK 5 Nemzetközi mércével mérik a komolyzenei tudást Az elmúlt hét végén második al­kalommal rendezett nagyszabá­sú nemzetközi zongorafesztivált a törökszentmiklósi Kodály Zol­tán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Ebből az alkalomból Balázs Zsolt igazgatóval beszél­gettünk.- E rendezvénysorozatunk gyökerei ugyan már több évti­zedre nyúlnak vissza, de igazá­ból csak három évvel ezelőtt in­dítottuk útjára először a zongo­rafesztivált - kezdte az igazgató. - A hegedűversenyünkkel fel­váltva minden évben szerve­zünk egyfajta nemzetközi meg­méretést, illetve bemutatkozási lehetőséget tanulóink számára. A nemzetközi szereplők, fellé­pők bevonásával évről évre igyekszünk színesebbé, vonzób­bá tenni e komolyzenei progra­munkat. Külföldi vendégeink idén Ostravából. Gyetváról, Zen­tárói, Mielecből és Magyarkani- zsáról érkeztek. Intézményünk tanárai, a szülők és a város mindannyian kitettek magu­kért, hiszen közös összefogással egy színvonalas, élénk érdeklő­déssel kísért zenei hétvégét sike­rült lebonyolítanunk. Amint azt az igazgató elmond­ta, a fesztiválon megjelent közel félszáz növendék öt korcsoport­ban mérte össze tudását. A ver­senyzők kötelező és szabadon választott műveket adtak elő, fel- készültségüket a hazai mellett japán és francia zsűritagok is ér­tékelték. A zenei rendezvény el­sősorban a gyermekek tehetség- gondozását, szakmai'fejlődését, illetve tanáraik szakmai tapasz­talatcseréjét volt hivatott szolgál­ni. A megmérettetéshez nívós koncertek is társultak, az ezek­re ellátogatok Chopin estjét és a Szolnoki Szimfonikus Zenekart hallhatták. — Az ilyen összejövetelek je­lentik a fejlődés útját, a nemzet­közi kitekintés lehetőségét, a tu- dásszint-felmérés egy-egy állo­mását. Ma már csak így lehet le­mérni, hogy mi, magyarok, illet­ve helyiek, hol is tartunk a zene­művészet terén. Folyamatosan, kitartóan dolgozunk, már most megkezdtük az előkészületeket a nyári programjainkra, így töb­bek között a Szentmiklósi Na­pokra is, amelyre francia fúvós­zenészeket kívánunk majd meg­hívni - tette hozzá zárszóként az intézmény vezetője. ■ K. Z. TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Ú] életre kelt a katapult felújítás Bállá Imréék tavaly ősz óta csinosítják a szimulátort Bállá Imre (balra) munkatársaival lapunk fotósa kedvéért megmutatta, hogyan is működött a katapult szimulátor fénykorában Kezdjük egy találós kér­déssel. Közel hét méter magas vaskolosszus, föl­dön áll, mégis a levegőbe repít, mi az? Egy 1950-es évekbeli katapult szimu­látor, amit a közelmúlt­ban fogadott örökbe és újított fel a repülés sze­relmesének számító helyi vállalkozó, Bállá Imre. Németh Gergő Nem mindenki büszkélkedhet azzal, hogy örökbe fogadott egy egykoron működő katapult szi­mulátort, amin a fénykorában naponta ötven gyakorlatot is vég­rehajtottak az égbe vágyó piló­ták. A törökszentmiklósi Bállá Imre vállalkozó ilyen téren az el­ső volt, aki konkrét tárgyat foga­dott örökbe a Szolnoki Repülés- történeti Múzeumtól, s hozta azt rendbe. Az állagmegóvási stádi­um után már új pompájában te­kinthetik meg az érdeklődők a repüléstörténeti különlegessé­get Szolnokon.- 1970 és 1972 között az egy­kori szolnoki Kilián Laktanyá­ban töltöttem a sorkatonai szol­gálatomat - kezdte Bállá Imre. - Itt ismerkedtem meg a hidrauli­ka és pneumatika, illetve a re­pülés rejtelmeivel, utóbbiba itt szerettem bele. Innen jött az öt­let, hogy ezt a különleges, de elég rossz állapotban lévő szer­kezetet egy kicsit kezelésbe ve­gyük. Bár még nem vagyunk ve­le kész teljesen, de már most egy újabb különlegesség örökbe fo­gadásán töröm a fejem. A kata­pult szimulátor felújítását már tavaly ősszel megkezdtük, ha­marosan vissza is szállítjuk a múzeumba. Volt vele munka, mivel teljesen szét volt rozsdá­sodva. a katapultálás folyamatát ál­talában egy kar meghúzásá­val indítják. A pilótakabin te­tejét a katapultálás előtt álta­lában lerobbantják, szabaddá téve az ülés útját. A repülőgép­től történő biztonságos eltávo­lodást általában egy szilárd hajtóanyagú kivetőtöltet idézi Bállá Imre beavatott az egy­másfél tonnát nyomó szerkezet működési elvébe is. A hét-nyolc méter magas szerkezet sín ré­szére volt egy kilövőcsővel (piro- patronnal) ellátott ülés helyez­ve, illetve a repülési környezet minél hitelesebb lemintázása vé­gett e fülé egy fémből készült vé­dőkabint is tettek. A szűkös bel­sőbe a kabin oldalán elhelyezett létrán keresztül vezetett az út. Egy kar meghúzása után a piro- patron aktiválódott, s a sínen tu­lajdonképpen „fellőtte” az ülést a kabinnal. Ilyenkor négy-hat G- ig terjedő nehézségi erő feszült a pilótáknak. A sínen kicsi csapok voltak beépítve, amik azonnal le­elő, amely rakétaként működ­ve, az ülést egy sínen gyorsítva lövi ki. zuhanás közben általában egy stabilizáló ernyő nyűik ki, nagy magasságból történt ka­tapultálás esetén a pilóta oxi­génellátását az ülésbe épített oxigéntartályból oldják meg. zártak, amint a szerkezet elha­ladt. Ezzel gátolták meg, hogy az egész visszatartó erő nélkül zu­hanjon vissza a kilövés után, a kabint és az ülést egy csörlő se­gítségével hozták le a földre.- A katapult szimulátorral az 1950-es évek elejétől a hetvenes évek elejéig gyakoroltak a piló­ták — tudtuk Magé Károly zász­lóstól, a Szolnoki Repüléstörté­neti Múzeum munkatársától. - A MiG 15-ösök rendszerbe kerü­lésekor kezdték el használni, ezekben a gépekben ugyanis már volt katapultülés. A szimu­látorral arra készültek fel a piló­ták, hogy egy esetleges katapul­táláskor fel tudják venni az ide­ális testhelyzetet. Nem sok infor­máció maradt fenn a szerkezet­ről, de egy biztos, hogy ez az egyetlen hazánkban. Már igen rossz állapotban volt, s nekünk nem is lett volna rá lehetőségük felújítani. Ilyen téren Bállá úr fel­ajánlása úttörőnek számít, hi­szen bár sokan támogatnak ben­nünket, de ő volt az első, aki egy konkrét tárgy rendbetételével kí­vánt nekünk segíteni. A szimu­látor hamarosan megtekinthető lesz nálunk. így működnek a gépbe szerelt katapultülések Rezes Erzsébet versei ismét sikert arattak A fegyverneki Rezes Erzsé­bet több haiku-verse is he­lyett kapott egy országos ki­adványban, amit „Halom, hegy, domb” témában hir­dettek meg. A fegyverneki alkotóval együtt összesen nyolcvannégy szerző műve került bele a különleges ki­adványba. Mindszenty bíboros látogatására emlékeztek a keresztény Értelmiségiek Szövetsége törökszentmikló­si csoportjának kezdemé­nyezésére minden évben megemlékeznek Mindszen­ty József bíboros 1948-as miklósi látogatásának évfor­dulójáról. Ebből az alkalom­ból a minap a Mindszenty- szobornál a Katolikus Egy­ház főesperese, Menyhárt József tartott megemlékező beszédet. Cigánytánc-csoport alakult Miklóson törökszentmiklós Fegyver- nekkel összefogva egy euró­pai uniós pályázaton 40,3 millió forintos támogatást kapott, melynek révén a közművelődési szolgáltatá­sokat fejleszthetik. A képzé­seken túl különböző foglal­kozásokra, tanfolyamokra is lehetőség nyílik. Első lépés­ként cigánytánc-csoport kezdte meg működését a Ba­csó Béla úti iskolában. A tánccsoport 10 hónapon ke­resztül, 14 fővel, Boda Péter vezetésével havonta négy al­kalommal találkozik. Fiatal színjátszók találkoztak Fegyvemeken A minap rendezték meg XIX. Országos Weöres Sándor Színjátszó Találkozó megyei bemutatóját a fegyverneki művelődési házban. A minő­sítésekért hét csoport. A szakmai zsűri két arany, 4 négy ezüst és egy bronz mi­nősítést osztott szét, a leg­jobbak továbbjutottak a má­jus 14-15-i gyulai regionális találkozóra. SZ0U0N.hu További törökszentmiklósi híreket olvashatnak a SZOUONJiu hírportálon. Elismerés Magyar Lászlóné, a törökszentmiklósi polgármesteri hivatal főmunkatársa (jobbra) Igazságügyi Hivatalért Díjat kapott a napokban. Az elismerést Tüdős Marianna, a megyei igazságügyi hivatal igazgatója (balra) adta át azon a szakmai napon. Már túl vannak az első ikszen jubileum Tízéves lett a miklósi Cukorbetegekért Egyesület Tíz évvel ezelőtt, 2000. március 20-án a törökszentmiklósi mű­velődési központ klubjaként ti­zenhét taggal megalakult a Cu­korbetegek Klubja Búzás Sán- dorné vezetésével. Célként hatá­rozták meg, hogy segítenek sors­társaiknak a betegség felismeré­sében, kezelésében. Hamar felis­merték, hogy egy szervezettebb közösségé kell válniuk, ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek. 2002. júniusában a bíróság a Tö­rökszentmiklósi Cukorbetege­kért Egyesületet közhasznú szervezetként jegyezte be. A jogutód egyesület a célokat annyiban módosította, hogy fel­adatát a Törökszentmiklóson és környékén élő cukorbetegekre terjesztette ki. A taglétszámuk azóta nyolcvan főre emelkedett, melyből a foglalkozásokon mintegy félszázan rendszere­sen részt vesznek. A jeles ün­nepről a közelmúltban emlé­keztek meg. Az alapító tagok közül többen is eljöttek - így Búzás Sándorné, Csiga Miklós- né, Czakó Ferenc, Fehér Péter- né, Füzesi Imre, Kormos Kár­oly, Matykóné Fülöp Anikó, Sánta Imréné -, akik emlékla­pot vehettek át. Külön köszöntötték a klub megalapításában sok segítséget nyújtó dr. Czakó Lászlót. A ta­nár úr elmondta, büszkén em­lékszik vissza a tíz évvel ezelőt­ti lépésekre és nagy elégtétel számára, hogy jól látta meg a szervezet megalakításának a szükségességét. Kiemelte a me­gyei országos elismeréseket, rendezvényeket, amelyek ko­moly szervezőmunka eredmé­nyességét tükrözik. Dr. Juhász Enikő polgármester is elismerő szavakkal illette a klub munká­ját, melyet a város egészségne­velésében végeztek. Külön meg­említette, hogy az egyesület tag­jai mindezt a betegségük keze­lésére vonatkozó információk széleskörű összegyűjtésével va­lósították meg. A rendezvényen a szakmai programot Kassai Csilla „Ötről a hatra” című prob­lémamegoldó előadása is színe­sítette. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! NEMETH GERGŐ elsősorban Törökszentmiklós és környékén élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, ne haboz­zon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! WKBWWStoMWC WüttLKWBR*

Next

/
Oldalképek
Tartalom