Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-15 / 216. szám
6 2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA AHOL ÉLÜNK A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése lendületet adna a községnek A település legrégebbi műemléke a gótikus stílusban, 1480 körül épült Pusztatorony, amely „csonkatorony” néven a nagyközség szimbóluma lett — Ha Fegyvernek jelenlegi helyzetét nézzük, akkor nem titkoltan vannak problémák, azonban ha az elmúlt néhány évtizedet vesszük alapul, akkor kijelenthető, hihetetlen fejlődésen ment keresztül a nagyközség — utalt a múltra és a jelenre Huber Ferenc polgármester, akivel a jövőről is váltottunk szót.- Az elmúlt évtizedekben jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül településünk - kezdi Fegyvernek bemutatását a polgármester. - Az önkormányzatiság rendkívül nagy lehetőséget adott a településnek. A közműveink a szennyvízcsatorna-hálózat kivételével teljes körűen kiépítettek, bár igaz, hogy épp e rendszer hiánya okozza manapság a megtorpanásunkat. Természetesen minHuber Ferenc dent megteszünk annak érdekében, hogy a beruházás elkezdődjön, amely a Tisza Védelmi Program keretében született tervezetben is szerepel is, azonban az elképzeléseinkhez állami támogatás is szükséges. Nagyközségünk forráshiányos és hiteltartozásunk is van. Azonban az eladósodásunk mögött jelentős mértékű fedezet van értékpapírokban, ingó- és ingatlantulajdonokban. Intézményeink jól kihasználtak, de az állami és a helyi forrásokat „elműködjük”, s ezért csak hitelből tudunk fejlesztést végrehajtani. Az egyik kitörési pontunk a csodaszép holtágunk, amely idegenforgalmi szempontból oldaná meg problémáinkat. A terület a horgász- és vízi turizmusra alkalmas, ám az elmúlt években jelentősen eliszaposodott. Időnként és helyenként meg tudjuk oldani a kotrását, azonban a végleges vagy legalább a huzamosabb időre szóló megoldás szintén állami támogatásra vár. Hogy pozitív jelenségekről is beszámoljak, nő a helyben foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaságban is kirajzolódott az a tulajdonosi kör, amelynek jelentős munkaerő- igénye van. Számos támogatási alapot hoztunk létre a civil szféra, a sport, az oktatás és a kultúra terén, illetve a képviselő- testület 37 olyan rendeletet alkotott, amely az önkormányzat és a lakosság kapcsolatáról szól. A helyi vállalkozók az iparűzési adó után fejlesztési támogatásban részesülnek, ez tehát szintén olyan törekvés, hogy a gazdaság szereplőit letelepítsük a nagyközségben. \ Polgármester: Huber Ferenc A képviselő-testület tagjai: Ambrus Dénes, dr. Bacsa László, Baunok Béla, Daku Mihályné, Fiór Dénes, Hillender Györgyné, Kindert Ferenc, Magyar Imre, Nagy József, Nida Imre, Nida István, Szatlóczki Edit, Tűhegyi Julianna. Polgármesteri Hivatal 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. Tel.: 56/556-010 e-mail: fegwhiv@axelero.hu. postmaster @phfegw.axelero.net Intézmények: Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola Dózsa Gy. út 2., tel.: 56/481-077 Móra Ferenc Általános Iskola Felszabadulás út 31., tel: 56/481-012 Napközi Otthonos Óvoda Felszabadulás út 88., tel.: 56/481-015 Gondozási Központ Felszabadulás út 173., tel.: 56/556-025 Művelődési Ház és Könyvtár Felszabadulás út 184., tel.: 56/481-028 Gyermekélelmezési Konyha Felszabadulás út 144., tel.: 56/481-021 Fegyverneki Vízmű Felszabadulás út 171., tel.: 56/481-017 A település története Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén, a Jászság és a Nagykunság között fekvő nagyközség. Szomszédai: Kenderes, Örményes, Török- szentmiklós, Tiszabő. Külterületét érinti a Tisza, 13 km hosszú holtága a település belterületéig nyúlik. Területe már a bronzkorban is lakott volt, neve foglalkozásból alakult ki: fegyverhordozók faluja volt, akik királyi szolgálónépként éltek az Árpádkorban. Nevét 1212-ben említik először. A XV. században mezővárosi kiváltságokat kapott, de kétszáz év múlva a tatárok teljesen elpusztították. 1845-ben Szapáry József gróf és neje, Orczy Anna magyarországi németeket telepített itt le. 76 kiskereskedelmi és 29 vendéglátóegység szolgálja a lakosságot és a vendégeket. Az üzemeltetők zöme vállalkozó. Testvérkapcsolat Hazánk Európai Unióhoz történő csaüakozása napján, május elsején testvértelepülési megállapodást kötött a magyar és a szlovák Fegyvernek. A szlovákul Zbrojniky községet magyar lakosai ugyanúgy nevezik, mint megyénk nagyközségét. A háborút követő lakosságcserét elszenvedett településen a helybeliek 30 százaléka vallotta magát a népszámláláskor magyarnak, így nem csupán egyes üzletekén, hanem több közintézmény falán is megtalálható a szlovák mellett a magyar nyelvű felirat is. Huber Ferenc és Bungyi András, a két Fegyvernek polgármestere nem csupán személyes kapcsolatot ápolnak régóta, hanem a községek közötti testvértelepülési szerződés előkészítésén is huzamosabb ideje fáradoznak. Ennek eredményeként május 1-jén a megyénkben Fegyverneken aláírták a testvértelepülési megállapodást. NéHuber Ferenc (balra) és Bungyi András polgármesterek aláírás közben hány héttel később pedig a Léva melletti Zbrojniky lakosai is tanúi lehettek az ünnepélyes ceremóniának. Huber Ferenc jelenleg a romániai Fegyvernek nevű faluval próbálja meg felvenni a kapcsolatot. Bóta István a 2002-ben alakult Sárszögi Holt-Ti- sza Sport- horgász Egyesület elnöke. A 107 tagú civil szervezetben 80 felnőtt és 27 gyermek tevékenykedik. — A holtágnak az önkormányzat a tulajdonosa, ezáltal vele együtt kell a terület- fejlesztésre pályázatokat fellelnünk, támogatásokat nyernünk. Muszáj a forrásokat felkutatnunk, hiszen a holtág az elmúlt évtizedekben jelentősen eliszaposodott. A rehabilitációra sok pénz szükséges, a kotrásokat sem az egyesület, sem az önkormányzat nem bírná önerővel, pedig vonzereje lehet a községnek. A ŐSTERMELŐ Budai Mihályné egyik ismert arca a helyi piacnak.- Én a fegyverneki nyugdíjasokat és a gazdákat képviselem. A nagyközség határában jelentős nagyságú földterület van, amelyen az idősek dolgoznak. Valószínűleg jelentős részük ma már a fiatalok tulajdonában van, de az öregeknek van idejük a földre járni. Megélni ugyan nem lehet belőle, de jövedelem-kiegészítésre megfelelő a gazdálkodás. Mi a férjemmel öt hektárt művelünk, mikor, milyen haszonnal, de mindenesetre az egyik év kompenzálja a másikat. El kell azt is mondanom, hogy Fegyverneken jó a közlekedés és a község konyhája is kitűnő. A LELKÉSZ Fehér Ákos több mint négy évtizede a nagyközség református lelkésze. Úgy ment nyugdíjba, hogy nyu- galmazását követően tíz esztendőt még az egyházközség szolgálatában tevékenykedett.- Fegyverneken nagy többségében római katolikus hívők laknak. A népszámláláskor hat és félezren katolikusnak vallották magukat, s csak közel százan reformátusnak. Épp hatvan éwel ezelőtt, 1944-ben, Hajdú- böszörményben kezdtem el ezt a hivatást. Hamarosan a fronton találtam magam, mint tábori lelkész, majd nemsokára hadifogságba kerültem. A jóisten azonban mindig megsegített, és most már nyugodtan pihenhetek. AZ IGAZGATÓ Ambrus Dénes az Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola igazgatója.- Az ország tanintézményeinek általános helyzetével ellentétben nálunk nem csökken a diákság létszáma. A szakiskolai oktatás bevezetésével meg tudtuk tartani gyermekeinket, akik kikerülve az Orczyból, bátran kijelenthetem, az élet minden területén megállják a helyüket. Nagy figyelmet fordítunk a tehetség- gondozásra, a felzárkóztatásra és az integrált nevelésre egyaránt. A szakiskolánkban több tanulócsoport működik: a vendéglátó-eladó, a szerkezetlakatos, a növénytermesztő-gépész, a nőiruha-készítő és a dísznövénytermelő. A FALUGAZDÁSZ Borgulya Istvánnak jelentős érdemei vannak abban, hogy a 4-es főút néhány év múlva elkerüli a települést. Számos hivatalt körbejárt a helyiek problémájával, s az elkerülő szakasz kálváriája hosszú idő után talált nyitott fülekre. Borgulya úr egyébként a nagyközség falugazdásza. —Elsősorban az adminisztratív munkákban tudom segíteni a gazdákat Állami támogatás nélkül nem tudnának talpon maradni, jelenleg 270-en vették igénybe a pályázati forrásokat Földjeinken hagyományos növény- és szántóföldi termesztés folyik, teret nyert a hagyma, a paprika és a mák is. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
