Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-03 / 181. szám

lean- augusztus 3. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 5 Elismerést arattak a szolnoki közgazdasági szabadegyetem előadásai Értékelték az 1966—67. évi Csikósok romantika nélkül A Nagyuknsági Állami Gazdaság minden évben a Hortobágyon legelteti csikóit márciustól szeptemberig. Ez idő alatt a gazdaság két csikósa tartózkodik kint a lovakkal. ITp *F Ét '■ti 1 T i* m : % 1 JJ1 Márciustól szeptemberig ebben a rozoga fabódéban laknak. Nappal úgy átmelegszik, hogy még az ételt sem tudják benne tárolni. Vajon nem telne a gaz­daságnak egy kis téglaépületre? Ezek az emberek megérdemelnék. Lóhátról könnyebb szemmel tartani a jószágot. I i... . L... N. Zs. Vallatják Kápolnahalmot A környékbeliek csak annyit tudtak a jászdózsai határban emelkedő Ká­polnahalomról. hogy Sar­lós Boldogasszony tisztele­tére építettek rajta kápol­nát. valamikor nagyon-na- gyon régen. A század ele­jéről származó feljegyzések szerint az ottani kőajtóke­reten 1521-es felirat volt. A kápolnát viszont a negyvennégyes harcok ide­jén felrobbantották, köveit építkezésekhez hurcolták. Így csak két-három ter­méskő darab, meg a ros­kadozó harangláb őrzi a szentség emlékét. No, meg a domboldalon álló reme­telak. A kápolna őrzéséért és a harangozásért fizették a „remetéket”. Azt beszé­lik. csak-csak eltöltötték magányban is az időt. fő­leg akkor, mikor az egyik remete férfi, a másik meg nő volt Nyolc gyerekük lett­Minderről tud a tanyák népe. Arról viszont hogy mit rejt a domb. nem so­kat tudunk. Olyanokat mondanak. amilyeneket más halmokról is hallani: alagút megy innen Egerbe, meg odalent a vasrácson túl mesés kincsek vannak. Ott van a török szultán egész háremével, és így tovább. Egyszóval a domb legrégibb emlé­keit a törökökhöz fűzik. Pedig Stanczik Ilona, a szolnoki Damjanich Múze­um régésze szerint nagy értéket rejt az öt méternél mélyebb kultúrréteg- A ta­valy végzett és az idén folytatódó ásatás alapján az időszámítás előtti korban is éltek már itt emberek, öt méter negyven centi mély­ről egy kora bronzkori sír került elő. a felsőbb réte­gek pedig a középbronzkor emlékeit őrző hatvani, il­letve füzesabonyi kultúra maradványait őrzik. A felső rétegben pedig a rákóczifalv* kultúra leleteire bukkan­tak. Tavaly 5,7 méter mély gödröt ástak. A napokban kezdett is olyan lesz. A tavalyi szelvény régi há­zak padozatát metszette- Tizennyolc ház padlóját ta­lálták meg egymás felett. Ezek maradványa a gödör szélén állva szénen megfi­gyelhető. Az idén szeret­nék a házak egész területét feltárni. Jönnek a vörös gitárosok Ebben a hónapban me­gyénkben több helyen fel­lép a varsói The Red Gui­tars Ensemble együttes- Jászberényben augusztus 12-én fél nyolckor adnak műsort a varsói fiatalok. A szabadtéri színpadon ke­rül erre sor. Nagy érdeklő­dés előzi meg a vörös gitá­rosok fellépését- Jadwiga Land és Hanna Konieczna ének. Alléja Bo~ niuszko és Brúnón Kro- pidlowski revűtáncospár műsora egészíti ki az es­tét. Az együttes másnap Szolnokon a szabadtéri színpadon lép feL Tavaly liároom méter mé­lyen egy fazékban gazdag aranykincsre bukkantak a muzeológusok. Tekintve, hogy a múlt szá­zad végén itt folytatott ása­tások idején is találtak aranyból készült tárgyakat, feltehetően gazdag nép szálláshelye volt ez a ha­lom. A fekvése is kedve­ző- Máshol ennél kisebb dombokat is hegynek ne­veznek. három sánc és egy patak vette körül. Véde­lemre tehát kiváló volt. Az élethez nélkülözhetetlen vizet a patak adta. — s ki­öntésétől sem kellett az emelkedő miatt tartani. A régi korok embere ke­vés ennél ideálisabb helyet talált- Ezért érthető, hogy évszázadokon át lakott volt a telep, egyik romba- dőlt ház tetejére került a másik. Sajnos, még kevés része van feltárva. A századfor­duló táján áslak ugvan itt kétszer is, majd 1943-ban Gallus Sándor. 1953-bon pedig Csallog József, s 1966-ban dr- Bóna István egyetemi docens vezetésé­vel három ízben is, de ez mind kevés ahhoz, hogy teljes egészében kitáruljon a domb és kömyéikének titka. Jóval több vénz és idő kellene ehhez. dehát mindebből — főleg a pénzből — egv muzeoló­gusnak mindig kevés van. Ennek ellenére, remélhető hogy a napokban kezdett ásatás gazdag leletekkel fi­zet. — buzdításul a kö­vetkező évek kutató n-» in­kájához. Simon Béla «« Összegyűjtik a Jászság munkás- mozgalmi hagyományait Jászberényben a múzeum irányítása mellett működő múzeum-baráti kör — a Jászberény városi, járási tanács, valamint a Déryné művelődési ház támogatá­sával a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére széles körű mozgalmat in­dított- Ennek célja a Jász­ság munkásmozgalmi ha­gyományainak és dokumen­tumainak összegyűjtése. Az eredményesebb gyűj­tés érdekében pályázatot hirdettek. Ezen bárki részt vehet- Helyszíni adatgyűj­téseket. veteránok vissza­emlékezéseit, nyomtatásban még meg nem jelent dol­gozatokat küldhetnek be. A nagy díj' ezer. az első díj hatszáz. a második díj négyszáz, a harmadik díj háromszáz, a negyedik díj pedig kettőszáz forint. A három généit példány­ban névvel, lakcímmel el­látott pályamunkákat a múzeum címére kell be­küldeni szeptember 10-ig. ismeretterjesztési évad tapasztalatait A közelmúltban értékel­ték az 1966/67.* évi ismeret- teresztési évadot. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a falusi területeken nem minden előadást fo­gadnak érdeklődéssel a mezőgazdasági dolgozók. Emelkedett viszont a klub­előadások száma. Az üze­mekben, ktsz-ekben az el­múlt hónapokban igen jól használták ki a gazda­sági mechanizmus iránti érdeklődést, így aztán je­lentősen megnövekedett azoknak az üzemeknek és vállalatoknak a száma, ahol ebben az évadban sikerült először ismeretterjesztő elő­adássorozatokat szervezni. Sokat fejlődött az elmúlt évadban a TIT megyei szervezetének tevékenysége a hazafias honvédelmi ne­velés vonatkozásában is. A nagyobb erőfeszítést kell tenni, hogy a közös gazda­ságokban, általában a me­zőgazdaságban több és jobb előadásokat tartsanak és szélesítsék, változatosabbá tegyék a tematikát. Sőt az elkövetkezendő ismerettejesztési évadban feltétlenül előtérbe kell ke­rülniük a gazdasági mec­hanizmus bevezetését segítő új jogi témáknak. Ezért fontos feladat, hogy a meg­alakuló termelőszövetkezeti területi érdekképviseleti szervekkel együttműködve többet foglalkozzanak a kö­zös gazdaságok aktuális jogi problémáival. A közgazdasági hadtudományi szakosztály lényegében elég későn, 1965 novemberében alakult meg tizenöt tag­gal. Ehhez képest elég sze­rény tervet tűztek maguk elé. Ezt lényegesen túltel­jesítették. Ennek bizonyíté­ka áz is, hogy az országos hadtudományi választmány értékelése alapján tavaly 179 előadással, s 10 988 hallgató résztvételével első helyen álltak a Szolnok megyeiek az országban. Kialakultak a honvédelmi hadtudományi ismeretter­jesztés szervezeti keretei is. Az előadók megismerték azokat a kérdéseket, ame­lyek elsősorban a megye lakosságát érdeklik. A szak­osztálynak jelenleg har­minc tagja van. Elsősorban a Kilián György Repülő Tiszti Iskola tanári karára épül, de valamennyi fegy­vernem képviselve van a szakosztályban. Az idei fel­adatok végrehajtását is jól kezdték. Most az erőket ar­ra^ összpontosítják, hogy az előadások színvonalát to­vább emeljék és az előadók minden előadáshoz keskeny, vagy diafilmet használja­nak szemléltetésül. A szak­osztály tevékenységét első­sorban az ipari dolgozók és az értelmiség között fej­lesztik. A szakosztály is jelentős ered­ményeket ért el az elmúlt évadban. 1959-ben a szak­osztály létszáma mindössze 12 fő volt és csupán 20 előadást tartottak 2106 hall­gató előtt. Az elmúlt évben lényegesen sokat javult munkájuk, s a szakosztály­nak hatvankét tagja 364 előadást tartott, amelyen 12 569 érdeklődő jelent meg. Az idei tapasztalatok is szép eredményről tanús­kodnak. i A szakosztály sokrétű munkájával bebizonyította a közgazdasági ismeretter­jesztés politikai szükséges­ségét, a közgazdasági isme­retek helyét és szerepét az általános és szakműveltség­ben, valamint a világnézeti nevelésben. A közgazdasá­gi ismeretterjesztés az utóbbi három évben bon­takozott ki. Az elkövetke­zendőkben igen nagy szere­pe lesz az ismeretterjesz­tésben. Nyilvánvaló, hogy az el­múlt évad munkáját, ered­ményeit nagyban elősegí­tette a tervezés és a szer­vezés. Arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy a elgondolását, mun­káját számos gazdasági és társadalmi szerv megfele­lően támogatta. A szerve­zettség javulását az alábbi számok is igazolják, amíg 1965-ben az első félévben 87 előadáson 2836 hallgató vett részt, 1966-ban 213 előadáson 7178, addig az idén 240 előadáson 8425 hallgató. Igen jelentős, hogy Szol­nokon először a közgazda­sági ismeretterjesztés vonatko­zásában is szép sikereket értek el az elmúlt ismeret- terjesztési évadban. Külön kell szólni a termelőszövet­kezeti tagok körében elhang­zott jogi előadásokról. Eb­ben a félévben a jogi elő­adások 51 százaléka mező- gazdasági területen hang­zott el, mégis a jövőben ipari, kereskedelmi és me­zőgazdasági tagozata iránt igen nagy volt az érdeklő­dés. Az ipari tagozatra 193- an, a mezőgazdaságira 85- en, a kereskedelmire pedig 83-an iratkoztak be. Ez azért is érdekes, mert a hallgatóságot az ipari és mezőgazdasági üzemek ve­zetői, a termelőszövetkeze­tek elnökei, főagronómusai és főkönyvelői képviselték. Különkiadás a Jászkunságból Most jelent meg a Jászkunság különki­adása. Ebben az elmúlt évi decemberi, va­lamint az idei év első számából kimaradt anyagokat hozzák. Szolnokról, az Alföld jelentős ipari városáról, s az ország egyik leggyorsabban fejlődő településéről szól­nak ' a cikkek, örvendetes, hogy nem foglalkoznak minden lényeges kérdéssel, a közreadott anyagot a városrendezés, vá- rcsrekonstrukció köré sűrítették. A Tisza geológiájáról dr- Hónai And­rás Szolnok város a második ötéves terv idején címmel pedig Sípos Károly írt a lapba. Érdekes és hasznos olvasmány Barna Gábor és Paksy Gábor írása a szolnoki rekonstrukcióról. Kaposvári Gyula pedig a város rendezésének tör­ténetéből ad szemelvényeket. A további­akban tudósít bennünket a lap a néhai Kassák Lajos tavalyi látogatásáról, a szolnoki papírgyárban beindult új papír- gép munkájáról Imre Lajos Petőfi szü­lőhelyének vitájához kapcsolódik. Leglé­nyegesebb dr- Perczel Károly cikke Szol­nok és régiója fejlesztési lehetőségei cím­mel. A külön számban olvashatjuk még Fodor Mihály bevezetőjét is, amely a szolnoki művésztelep tiz éve című tárlat meg-'iiitóján hangzott el a Magyar Nem­zeti Galériában. jog' szabadegyetem

Next

/
Oldalképek
Tartalom