Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, ^33. szám. Ara 50 fi llép I960, augusztus 4. csötörtöK­Bevált a kezdeményezésük Néhány megjegyzés színházunk jövő évi műsorához Nyugodt lelkiismerettel szabálytalankodók an két ja TELJES KAPACITÁSSAL Dicséretre méltó az az igyekezet, amelyet termelő- szövetkezeteink gazdái tanú­sítottak az aratás idején. Szó­ba sem került a 8 órás mun­kaidő, korán reggel kezdtek és késő estig dolgoztak. Va­lóban közüggyé vált az ara­tás, hiszen az állatgondozó — ha volt két-három szabad órája — kaszát fogott kezé­be, de ezt tette sok közös gazdaságban az elnök, az ag- rőnómus, meg a vezetőség többi tagja is. Jelentős se­gítséget adtak a családtagok és az üzemi munkások is. Sajnálatos- hogy ugyanez az igyekezet a cséplésben nem, vaey csak kevés helyen tapasztalható. A termelőszö­vetkezetekből verbuvált esép- lőcsapatok nem szeretik a ko­rai kezdést, de annál ko­rábban mennek haza. Nem használják ki teljesen a mun­kaidőt. Az is sok helyen elő­fordul, hogy nincs ki a csa­pat létszáma, tizennyolc he­lyett tizenöt-tizenhat ember dolgozik. S ha teljes is a lét­szám, a csapat tagjai nem állandók. Változnak benne az emberek. A folyamatos cséplés, a fennakadásnélküli munka, azaz a gép jó kihasz­nálása pedig csak összeszokott egymás képességeit ismerő emberekkel valósítható meg. Az említett hibákra sajnos szinte minden gépállomáson találhatunk példákat. A Tö­rökszentmiklósi Gépállomás körzetében egy ideig szembe­szökő volt a kengyeli Vörös Hajnal Tsz cséplőgépének alacsony teljesítménye. Egy 135 mázsás normájú géppel naponta mindössze 100, rit­kábban 110 mázsát csépeltek el, mert a tsz-ből szerződött munkacsapat nem kezdett idejében, korán leállt és a munka során is különböző ki­fogásokkal éltek. Ma már ja­vult a helyzet Kengyelen is. Sőt ugyané gépállomás kör­zetéből igen szép eredmé­nyekről értesültünk. A török­szentmiklósi Bűzskalászban, a tiszapüspöki Haladásban reggel 5-től este 7-íg jár a pép. A törökszentmiklósi Ady Tsz-ben még vasárnap is csé­peltek, hogy pótolják az eső okozta lemaradást. A Tószegi Gépállomás Ti- smienőre kihelyezett cséplő­gépénél a hordás késlelteti a munkát. A Tiszagyöngye Tsz- ben dolgoz® munkacsapat­nak reggel fél órákat kell várnia a kezdéssel, mert kés­nek a fogatosok. Este is ko­rábban abbahagyják a mun­kát. amikor a cséplőcsapat még dolgozna. Asztag nincs, csak gépbe hordanak, így a cséplőcsapat kénytelen ko­rán leállni. Még rosszabb a helyzet a ■ tiszaföldvári Aranykalász Tsz-ben, ahol csak reggel 7-től este 5-ig dolgoznak a fogatosok. Asz­tag persze itt sincs. Természetesen nemcsak hibákkal, hanem nagyszerű eredményekkel is találkozha­tunk. A tiszavárkonyi Pe­tőfi Tsz. három cséplőcsapa­ta reggel 4-től este 8-ig dol- eik. Nem csoda, ha 90 má­zsás normájú géppel napi 150—160 mázsát csépelnek el. A rákóczifalvf Béké-ben 1350 mm-es dobtávú géppel 200 mázsa körüli napi telje­sítményt érnek el. Mégis a termelőszövetkezetek többsé­gében a cséplés üteme sok kívánnivalót hagy maga után. Megyei szinten egy cséplő­gép napi átlagteljesítménye alig haladja meg a 100 má­zsát, s a 150—160 mázsás napi teljesítmény már jó eredménynek számít. Néhány évvel ezelőtt pedig 250—300 mázsás napi eredmények sem voltak túl ritkák. Ezek eléré­sére kell törekedni, de leg­alább arra, hogy a munka­időt minden _ cséplőcsapatnál teli esen kihasználják. Meg kell változtatni azt a káros i,holnap is nap lesz" hangu­latot, amelyet a cséplőcsapa- toknál gyakran tapasztalha­tunk. A cséplés befejezése, — mintahogyan az aratás is — mindannyiunknak, de első­sorban maguknak a tsz gaz­dáknak érdeke. Eső, tűz tönk­reteheti a sokáig asztagban álló gabonát ugyanakkor ezernyi más területre. — ön­tözéshez, trágyázáshoz, gazo- lokapáláshoz, stb. — kellene a munkáskéz. S amíg a sok ember cséDlésnél van leköt­ve, nem foghatnak ezekhez a szintén igen fontos munkák­hoz. . Dolgozzanak hát a gépek teljes kapacitással, gyorsítsuk meg a cséplés menetét. Au­gusztus 20-át, alkotmányunk napját semmivel sem ünne­pelhetjük szebben, mint az­zal, ha ekkorra minden ga­bona magtárba kerül. P. M, AtiiiiaiUiiiiiiiiliiiliiH ífyy,kisfiú’ ajándéka Az egyik mellékutcából autóbusz kanyarodott ki Szolnok főterére. Az autóbuszban külföldi fiatalok ültek. Külsejük után ítélve, arabok. Sokan megbámulták őket, s a bámészkodók között volt egy kisfiú is. Az autóbusz utasai kimosolyogtak a buszból a járókelőkre, a kisfiú integetett’ nekik, aztán gondolt egyet, gyorsan levette ingéről az úttörő jelvényt és — míg az autóbusz óvatos lassúsággal kigördült a főútra — biztos mozdulattal be­dobta a nyitott ablakon. Az egyik külföldi fiú elkapta 'a jelvényt és kabátja gallérjába tűzte. A busz közben rákapcsolt és Budapest irányába elvágtatott. A kisfiú egy pillanatig még bámészkodott az autó után, aztán el­iramodott ő is. Mindez néhány másodperc alatt játszódott le. Míg lassan hazafelé mentem, erre a néhány másodpercre gondoltam. A kisfiúra, akinek immár „külföldi kapcso­lata” van, hiszen jelvényét az az olajosbőrű arab fiú magával viszi valamelyik keleti országba. És arra gon­doltam, hogy egyre több magyar úttörőnek és diáknak vannak már ilyen es hasonló kapcsolatai a világ sok­sok országával. Tiszafüreden és Kunszentmártonban és sokfelé az országban a középiskolák diákjainak csaknem fele levelez idegen nyelven, idegen országbeli diákok­kal. Kötődnek a barátság szálai, behálózzák a földet. De ezen túlmenően: a magyar diákok megtanulnak oroszul, lengyelül, románul és a föld sok-sok nyelvén. Mire fel­nőnek, barátjuk lesz az egész világ. És ez valahogy úgy kezdődik, hogy bedobják egy külföldi autóbusz ablakán valakinek becses kincsüket, az úttőrőjelvényt L. M. Párfaktivák a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A Szovjet­unióban folytatódnak a párt­aktívák, amelyeken a kom­munisták megvitatják az SZKP Központi Bizottsága júliusi plénumának határoza­tait Az aktívaértekezletek felszólalói mindenütt hangsú­lyozzák új tartalékok feltá­rásával segítik elő a hétéves terv célkitűzéseinek megva­lósulását. A kujbisevi terület pártaktíváján például elha­tározták, határidő előtt telje­sítik a terület iparának és közlekedésének évi tervét, egész sor intézkedéssel gyor­sítják meg a termelés komp­lett gépesítését és automati- zálásáí. Magyar növények külföldi fajtakísérletei Harmincnyolc országban vannak „magyar"parcellák A magyar növénytermesz­tés újabb eredményeinek megismertetésére a mezőgaz­dasági termékeket értékesítő AGRIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat évről évre meg­szervezi a külföldi fajtakísér­leteket. Az idén kis parcellá­kon 38 országban vetettek kü­lönböző magvakat, s ott a helyszínen gyakorlatban is­mertetik meg a tudományos szakemberekkel és a keres­kedelmi körökkel, hogyan válnak be külföldön is a ma­gyar nemesített magvak,, ho­gyan bírják az ottani talaj- és éghajlati viszonyokat. A külföldiek megfigyelhe­tik a cukorrépa, a lóhere, a lucerna, a korai hibridkuko­rica és sok más növény fejlő­dését, mindazokét, amelyek magvaiból jelentős exportot bonyolít le az AC-RIMPEX. Az ilyen kísérletekben bebi­zonyosodott, hogy a Poly —1, —2, ■—3 jelzésű cukorrépama- gok jól beváltak Franciaor­szágban, a Közel-Keleten, Irakban, Görögországban és jól bírják más európai orszá­gok éghajlatát a beltenyész- téses hibrid vetőmagvaink is. (MTI) Az állami gazdaságok eddig 683 000 mázsa kenyérgabonái szállítottak az állami magtárakba Az állami gazdaságokban or­szágszerte befejezéshez köze­ledik az aratás. A aratás 98 százalékát gépesítették. Az egy kombájnra jutó teljesít­mény máris elérte a 158 hol­dat — A szovjet rendszerű rendre arató gépekkel 50 000 hold termését aratták le. Ez az eredmény az üzemi kipró­bálás első esztendejében a módszer átütő sikerét jelenti. Előreláthatólag a jövő héten valamennyi állami gazdaság­ban végeznek a hordással és a csépléssel. Az állami gazdaságok ed­dig 683 000 mázsa kenyérga­bonát adtak át az államnak, ezzel kenyérgabona-értékesí­tési tervüket már harminc százalékra teljesítették. A hortobágyi állami gazdaságok kenyérgabona-értékesítési kö­telezettségüknek 83 százalé­kig tettek eleget, a Hajdú megyeiek 48, a Szolnok me­gyeiek pedie 44 százaléknál tartanak. (MTI) Ma délelőtt megkezdődik az országgyűlés űj ülésszaka Beszámoló a kormány tevékenységéről, bel- és külpolitikai, valamint gazdasági élet időszerű kérdéseiről — Interpellációk Ma délelőtt 11 órakor meg­kezdődik az országgyűlés új ülésszaka, melynek napirend­jén fontos kérdések szere­pelnek. Az ülésszakon dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke be­számol a kormány tevékeny­ségéről, a bel- és külpolitikai, valamint a gazdasági élet idő­szerű kérdéseiről. A kormány elnökének beszámolóját vita követi. Az országgyűlés tanácsko­zásának második napján az országgyűlés múlt évi gazda­ságának zárszámadását, az 1959. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló előterjesztést tárgyalja. A zárszámadási vitára ala­posan felkészültek a képvise­lők; tizenegy országgyűlési bizottság tárgyalta meg az egyes tárcák tavalyi költség- vetésének végrehajtását. A bizottsági viták során — amelyekben mintegy 250 or­szággyűlési képviselő vett részt — a képviselők beha­tóan megvizsgálták az ország gazdasági és pénzügyi kérdé­seinek különböző vonatkozá­sait, s véleményeikkel jelen­tősen segítették a miniszté­riumok, az egyes tárcák mun­káját A vita alapján minden vonatkozásban tájékozottan hallgatják meg a zárszámadá­si beszámolót, jó, hozzáértő vitára lesz lehetőség. Llésezett a Szolnok megyei pártbizottság Tegnap, augusztus I-án ülésezett a megyei pártbizott­ság. Fő napirendi pontként a pártbizottság megvitatta az eszmei-politikai munka hely­zetét a megyében, s a továb­bi feladatokat A napirend előadója Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt A pártbizottsági ülésen részt vett Czinege La­jos elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter. A na­pirend vitájában sokan fel­szólaltak. A vita ntán a párt- bizottság határozatot hozott javult az állandó bizottságok C munkája ötsiáz helyszíni vizsgálat Értékes javaslatok közérdekű problémák megoldására A megyei tanács VB titkár­ságán összesítették a taná­csok állandó bizottságainak második negyedévi tevékeny­ségét. A megállapítások sze­rint javult a bizottságok munkája. Megyei, járási, vá­rosi és községi szinten ered­ményesen segítették az idő­szerű feladatok megoldását Három hónap alatt mint­egy , ötszáz alkalommal vet­tek részt helyszíni vizsgála­tokban, s tettek javaslatokat a lakosságot közvetlenül érintő problémái megoldásá­ra. A megyei tanács VB pél­dául nyolc esetben hozott ha­tározatot az állandó bizottsá­gok jelentései, javaslatai alapján. Határozatban mond­ta ki többek között, hogy a legeltetési bizottságok — a lehetőséghez mérten .— Csök­kent munkaképességű dolgo­zókat foglalkoztassanak. A megyei tanács terv ál­landó bizottsága a termelő- szövetkezetek építéseihez nyújtott értékes segítséget Az egészségügyi áb. javasla­tai alapján könnyítették meg a betegszállítást, s jelentősen segítettek abban is, hogy a nyári munkák idején közét­keztetés legyen a közös gaz­daságokban. Több értékes kezdeményezés fűződik a mű­velődési állandó bizottság te­vékenységéhez. Az ismeret- terjesztés színvonalának eme­lésére tett javaslat mellett az óvodák és napköziotthonok fejlesztésére tett javaslataik figyelemre méltóak. A városi tanácsok állandó bizottságai kilencvenöt ülésen tárgyalták meg a legfonto­sabb kérdéseket. Jászberény­ben és Karcagon egészség- ügyi és szociálpolitikai, Tur- kevén a mezőgazdasági és községfejlesztési állandó bi­zottság tevékenykedett és számolt be a tanácsnak mun­kájáról; Igen figyelemre méltó Szolnokon a bizottsá­gok munkája. Kilencvenki­lenc esetben vettek részt helyszíni vizsgálatokban, s dolgoztak ki hasznos javasla­tokat. Termelőszövetkezeteink megerősítését szolgálta a járási állandó bizottságok munkája is. A szolnoki járás mezőgazdasági állandó bi­zottsága a negyedév alatt mozgalmat kezdeményezett a növényápolási munkák se­gítésére. Az egészségügyi bizottság tagjai kezdemé­nyezték a tsz egészségügyi felelősök munkába állítását. A tiszafüredi járásban há­rom termelőszövetkezet beta­karítási munkáinak befeje­zését segítették. Hasznosnak bizonyult az állandó bizottságok tevé­kenysége a községekben is. Hatszázhúsz esetben ttartot­tak ülést, megtárgyalva a hozzájuk tartozó terület problémáit, s több mint 330 alkalommal helyszíni vizs­gálattal segítették a munka javulását * . TÁVIRAT Szolnok megyei Néplap Szerkesztőségének: Jelentjük, hogy 225 vagon terményünk cséplését a mai napon befejeztük. I960, augusztus 3. üjszáss, Szabadság Tsz. Holdanként 50 mázsát ígér .. * a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság kukoricája. Holdan­ként 26.000 a tőszám. a gyomirtás Simazinnai történt, egyszer alaposan megöntözték. A kukoricaszálak átlag magassága 3 méter, a várható termés holdanként 50 má­ssá májusi morzsoUbas. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom