Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
1306 CSEH GÉZA Szapáry József a Bach-korszakban a Pesten működő Tiszaszabályozási Központi Bizottság vezetőjeként a vízi munkálatok folytatását irányította.1 Gróf Szapáry Gyula nagyapját, akit Szapáry Józsefnek hívtak, Magyarország első gazdasági szakírói között tartják számon. Szapáry Gyula szülei korszerű módszerekkel, például cséplőgép alkalmazásával fejlesztették gazdaságukat. Először a Torontál megyei Orczyfalváról, majd a Pest megyei községekből és az ország más helységeiből svábokat telepítettek le fegyvernek-pusztai birtokukon.2 A helyi szájhagyomány szerint ugyanis Orczy Anna bárónőnek feltűnt a felfogadott német nemzetiségű aratómunkások rendkívüli szorgossága, különösen az, hogy a nők is mind együtt dolgoztak a férfiakkal. Szapáry Gyula édesanyja Fegyverneken az ideköltözött svábok gyermekei részére iskolát létesített, amely 2001 óta Orczy Anna Középiskola név alatt működik.3 Anyai ágon a nagy múltú Szapáry család másik ágából származott Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni korszak első kormányának miniszterelnöke is. Ez a távoli rokoni kapcsolat a fiatal Szapáry Gyula politikai pályája szempontjából fontos tényezőnek bizonyult. Szapáry Gyula politikai nézeteinek kialakulására, a pénzügyi és gazdasági kérdések iránti érzékenységének és fogékonyságának kifejlődésére erősen hatottak a családi hagyományok, az udvarhűség, a szülői birtokokon folytatott gazdálkodás, az édesapa közéleti tevékenysége és a gazdasági szakíró nagyapa szellemi hagyatéka. Az öröklött tulajdonságok és a rokoni kapcsolatok ugyancsak ebbe az irányba terelték az ifjú gróf figyelmét. Szapáry Gyula az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban nem vett részt. Ebben valószínűleg nemcsak fiatal kora gátolta meg, hanem az aulikus érzelmeket közvetítő családi légkör miatt sem támadt fel érdeklődése a forradalom eszméi iránt. Szapáry jogi tanulmányokat végzett. 1853-ban a pusztataskonyi családi birtokon kezdett gazdálkodni, majd a gazdasági tevékenységét rövid időn belül egész Külső-Szolnok megyére kiterjesztette.4 Gazdasági egyletet, lóversenyt és gazdasági kiállítást szervezett. Bonyhády Imre megyefőnöknek azonban ezek a lépések ellenszenvesek voltak. A lakosság által gyűlölt hatalom megyei képviselője később is féltékenyen nézte Szapáry sikereit, meggátolni azonban nem tudta a fiatal gróf tevékenységét. 1858-ban - a politikai nyomás enyhülésével — a megyefőnököt, aki Perczel Mór honvédtábornok testvére volt és udvarhűségének bizonyítása végett változtatott nevet, elmozdították állásából és nyugdíjba helyezték. Az egyébként rendkívül művelt és a gazdasági kérdések iránt is fogékony Bonyhády a megyei közélet újraélesztőjét látta 1 Claude Andre Donadello - Cseh Géza — Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története. (Régi magyar családok 6.) Debrecen 2007. 85. 2 Uo. 83. 3 Uo. 85. 4 1850-ben Heves vármegyétől leválasztották és Szolnok megye néven egyesítették a Külső-Szolnok megyei részeket. Az októberi diploma kibocsátása után azonban visszaállították a török kor óta fennálló Heves és Külső-Szolnok vármegyét.
